Közös energiával a rasszizmus visszaszorításáért

Létrehozás: 2009. augusztus 12., 10:05 Legutolsó módosítás: 2009. augusztus 12., 10:06

Budapest – Mindenki tehet valamit a normális gondolkodás érdekében, a Zene a rasszizmus ellen címmel megrendezett koncert a társadalom immunrendszerének felébresztése érdekében tehet fontos lépést – hangsúlyozta Bródy János, aki Jamie Winchester és Prieger Zsolt mellett beszélt a rasszizmusról és a zene erejéről a Sziget fesztivál keddi, nulladik napján. Forrás: MTI

Bródy János zeneszerző-előadóművész, az Illés és a Fonográf együttes egykori tagja úgy vélte: ha sok ismert és sikeres művész együtt áll ki egy ügy mellett, azt sokan tekintik maguk számára példa értékűnek.

„A mai megakoncert kifejezi, hogy a rasszizmus nem menő  Európában. Nem jó, ha Magyarország olyan képet mutat magáról a világnak, amiben rasszisták, neonyilasok, nácik menetelnek az utcákon, mert akkor azt gondolják külföldön, hogy az egész ország ilyen” – fejtette ki a zenész.

Megemlítette, hogy más társadalmak szükségesnek tartják a világ tudomására hozni, hogy a rasszisták egyéni őrültek, amilyenek mindenhol vannak, de a többség nem ilyen. „Magyarországon még nem érzik az emberek, hogy ezt ki kell mondani” – fogalmazott.

Bródy János kitért arra, hogy a Zene a rasszizmus elleni napot már régebben eltervezték, az utóbbi hetek történései pedig tragikusan felerősítették a kezdeményezés jelentőségét.

„Elég nagy baj van egy olyan országban, ahol valakit ellenségnek lehet tekinteni csak azért, mert a származása vagy a bőrszíne ellenszenves, sőt, meg lehet ölni” – szögezte le a zenész.

Annak kapcsán, hogy a keddi 10 órás koncert első fellépője, az FG-4 két tételt eljátszott az Illés 1971-es Human Rights lemezéről, Bródy János elmondta: jól esett számára, hogy emlékeznek arra, egykor Magyarországon volt egy együttes, amelyik már 1970-ben egy oratóriumot írt az emberi jogok egyetemes nyilatkozatáról. Hozzátette: a mai napig kívülről tudja az emberi jogok egyetemes nyilatkozata preambulumát és első paragrafusát.

„Az egyezmény ma is rendkívül fontos, hogy tudjuk: a XX. század szörnyű tragédiái után az ENSZ meg tudott állapodni valamilyen alaptörvénykezési irányvonalban, amelybe semmiképpen nem fér bele a rasszizmus” – hangsúlyozta Bródy János.

A Nagy-Britanniában született Jamie Winchester húsz éve él Budapesten. Mint az MTI-nek elmondta, Észak-Írországban, Belfast mellett született a hetvenes évek elején, amikor a legnagyobb volt az ellentét a katolikusok és a protestánsok között, atrocitás ennek ellenére soha nem érte.

„Amikor Magyarországra jöttem, akkor azt tapasztaltam, hogy itt az emberek nagyon nyitottak, és ezt a nyitottságot, toleranciát húsz  éve élvezem. A negatív jelenségek ellenére változatlanul hiszek a kollektív tudatban: azzal, hogy ez a rasszizmusellenes rendezvény létrejött, láthatóan mindenki kiáll egy dolog mellett. Nem hiszünk a rasszizmusban, nem értünk vele egyet” – szögezte le a gitáros.

Jamie Winchester szerint a Szigeten összegyűlő közös energiával előre lehet lépni a rasszizmus visszaszorításában. Hozzátette: ha ezt a zenén keresztül lehet elérni, már megérte.

Prieger Zsolt, az Anima Sound System alapítója azt mondta: zenekara immár tizenhat éve "követ el kisebb-nagyobb  dolgokat", demonstratív kiállásokat és egyéb megnyilvánulásokat a normális magyarországi gondolkodás érdekében.

„Jelenlétünkkel demonstrálunk egy ügy mellett, hiszen az antirasszizmus pályánk kezdete óta nagyon fontos számunkra. Sajnos ez most be van ágyazva egy aktuálpolitikai közegbe. Nekünk a Jobbik által képviselt szélsőjobboldali törekvések legalább annyira elutasítandók, mint azok a baloldalinak vagy liberálisnak álcázott politikai aktusok, amelyek ide vezettek” – hangsúlyozta az  elektronikus zene egyik hazai élcsapatának vezetője.

Hozzátette: a kormányzat évek óta tartó, „minden bokorban náci van” kommunikációja elő is hívta a nácikat. Prieger Zsolt úgy  vélte, hogy az utcákon grasszáló, erőszakot elkövető emberekben inkább frusztráció, egy teljes beleszomorodás, majd abból jövő agresszió van, mintsem komoly csatlakozás szélsőjobbos ideológiákhoz.

„Ez sokkal inkább egy gazdasági válságból jött frusztráció és ellenségkép keresés, mint megfontolt náci alapvetés. Ugyanennyi erővel nagyon szívesen részt vennénk egy olyan nulladik napon is, ahol mondjuk az emberek fejének sárba nyomása, a teljes  elszegényedés, vagy az egész ország lumpenproletárrá tétele ellen lehet tiltakozni” – jegyezte meg.

A Zene a rasszizmus ellen koncertnap során a műsorvezető Novák Péter a fellépők közötti időkben cikkelyről cikkelyre felolvasta az emberi jogok 1948-ban keletkezett egyetemes nyilatkozatát. A köztes időkben nemzetközi sztároknak a budapesti rendezvényre küldött videóüzeneteit játszották be; a rasszizmus ellen többek között Suzanne Vega és az Earth, Wind and Fire is felemelte a szavát és  hangsúlyozta a zene erejét az összefogásban.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben