Köves Slomó: a rasszizmus ellen a sokszínűséget kell megmutatni
Budapest – A rasszizmus ellen a sokszínűség szépségét kell megmutatni, meg kell ismertetni a zsidó vallási és kulturális jellemzőket, mert az előítéletek leghatásosabb ellenszere maga a tudás – mondta a Magyar-zsidó együttélés – együtt a közös jövőért című konferencián szerdán Budapesten a Parlamentben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija. Forrás: MTI
Fotó: MTI
Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, az EMIH és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közös rendezvényén a vezető rabbi rámutatott: a zsidó és a magyar identitás nem zárhatja ki egymást. A zsidóságnak büszkének kell lennie több ezer éves hagyományaira, ugyanakkor a magyarországi zsidó emberek egyúttal magyarok is, mert „nemzedékek óta ezt az országot építjük és szolgáljuk” – fogalmazott.
Meglátása szerint magának a zsidóságnak is ismernie kell saját szellemi örökségét, mert ha ezt nem, akkor nem várhatja el másoktól sem. Ezzel összefüggésben felhozta, hogy két nap múlva meggyújtják a hanuka első lángját. Az ünnep arra emlékeztet, hogy több mint kétezer évvel ezelőtt egy kis zsidó seregnek miként sikerült a szabadságát kivívnia, és hogyan sikerült meggyújtani a nép szent templomában a szövetség mécsesének lángjait. A gyertyák a sötétség elűzését jelentik, mert „sötétség ellen nem lehet sötétséggel harcolni" – tette hozzá.
Köves Slomó arról is beszélt, hogy a holokauszt oktatásának és a zsidóság kultúrájának meg kell kapnia a megfelelő helyet a történelemtankönyvekben és a történelmi atlaszokban.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „ahogy eddig is, az Örökkévaló ezután is meg fog tartani bennünket, nem fogunk elsüllyedni a népek tengerében, mint ahogy ez szinte valamennyi ókori néppel megtörtént a történelem során". Ez azonban csak úgy lesz lehetséges, ha a zsidóság megőrzi hitét, mert "ez vezetett át bennünket az évezredek viharain".
Az elnök rámutatott: csaknem kétszáz éves töretlen fejlődést tört meg a holokauszt szörnyűsége, a magyar zsidóságot egy olyan jogfosztott állapotba taszítva, amilyenben addig sosem volt, mert „még nem volt rá példa, hogy valaki egy egész nép elpusztítását tűzte volna ki céljául, és arra sem, hogy ezt a célt a társadalom jelentős része elfogadta volna, sőt aktívan részt is vett volna a megvalósításában”.
Feldmájer Péter arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy ha a magyar társadalom vezetői hagyják az antiszemitizmus eluralkodását a társadalomban, és azt, hogy egyesek „szabadon nevelhessék az ifjúságot a gyűlöletre, a zsidók kirekesztésére”, akkor előbb-utóbb a zsidó emberek elhagyják Magyarországot, ahogy megtették Romániában, Csehszlovákiában és Lengyelországban is.
A Mazsihisz elnöke megállapította: ha a magyarországi zsidó emberek nem fognak össze, akkor nem a zsidó jövőt építik, „hanem együtt ássuk meg azt a gödröt, amelybe a magyarországi zsidóság jövőjét temetjük el”.
