Kötelező jószolgálat kellhet az érettségihez
Jószolgálati tevékenységhez kötnék 2014-től az érettségit. A rendszer a szakértők szerint alapos kidolgozást kíván. Egyes országokban már működik hasonló. Forrás: mindennapi.hu / Kóré Károly
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján már hozzáférhető az új közoktatási törvénytervezet vitaanyaga, amely szerint 2014-től 60 órás társadalmi munka elvégzéséhez kötnék az érettségi vizsga megkezdését. Az ötlet szakmai körökben vegyes fogadtatásra talált. A pontos szövegrész így szól: „Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig.”
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Mindennapi.hu-nak elmondta: pedagógiailag támogatható a javaslat, hogy a középiskolások egyfajta szakképesítéshez nem kötött szociális tevékenységet végezzenek, ám aggályosnak tartaná, ha a törvény ahhoz kötné az érettségi vizsga megkezdését.
− A tanulók az érettségin a tudásukról adnak számot, márpedig például az idősgondozásban való részvétel nem igazolja, hogy valaki elsajátította a tantárgyi ismereteket – érvel a pedagógus, mindemellett rávilágít: a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével a szociális érzékenység fejlesztése fontos pedagógiai feladat minden korosztályban.
Galló szerint lényeges szempont, hogy a tanulónak a lakóhelyén − vagy azon a településen, ahol iskolába jár − kell a társadalmi munkát elvégeznie. Kérdéses az is, hogy ki szervezné meg, ki ellenőrizné azt.
− Arra is kíváncsi lennék, hogy ezzel kapcsolatban az intézmény pedagógusai számára lenne-e valami kötelező feladat? Az oktatási tervezet ezekre a kérdésekre semmiféle választ nem ad – fejezi be Galló Istvánné.
Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke és a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója ugyan pártfogolja a kezdeményezést, ám szerinte a megvalósítás igen nehézkes.
− Évente 90 ezer diák érettségizik, tehát ennyi tanulónak kellene biztosítani jószolgálati lehetőséget. A mi intézményünk tanulói önkéntes alapon egyébként is végeznek ilyet, például részt vesznek az iskola kerítésének lefestésében. Már 30 diák munkájának összehangolása is bonyolult feladat, nemhogy az ország valamennyi érettségizni szándékozó tanulójáé – magyarázza a pedagógus.
Szenes György szerint eleve nem nevezhető önkéntesnek az a tevékenység, amit törvény által meghatározott kényszerből végez valaki.
Az intézmény néhány tanulójával is beszélgettünk. A 18-19 éves diákok a 60 órás időtartamot tartják soknak, de elvben nem tiltakoznak az elképzelés ellen.
− Feleslegesnek tartom, hogy az érettségihez kelljen közszolgálati tevékenységet végeznem, de avval egyetértenék, ha például a felsőoktatási felvételi rendszerben pluszpontok járnának érte. Rossz szájízzel teszem, ha kötelességből kell valakinek segítenem. Természetesnek tartom, hogy az úttesten átsegítsem a vakokat, vagy ha egyébként is lemegyek a boltba, a szomszédban lakó idős házaspárt megkérdezem, hozhatok-e nekik valamit – mondja egyikük.
Külföldön már megszokott
Az angolszász országokban egyáltalán nem szokatlan a diákok bevonása a szociális tevékenységbe. Angliában még a királyi sarjak sem úszhatták meg a programban való részvételt.
Magyarországon is működnek olyan tanintézmények, melyek a törvényjavaslatot megelőzték.
Hutai László, a Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója szerint iskolájukban már hosszú évek óta működik egy, a tervezethez hasonló elemeket is tartalmazó program. Az intézmény a hazai közoktatásban az egyetlen olyan iskola, ahol a diákok érettségizhetnek az angol tannyelvű Nemzetközi Érettségi Programban, melynek szerves része a CAS (Creativity, Activity and Service)-tevékenység is.
A világ 139 országában elfogadott nemzetközi érettségi bizonyítvány megszerzéséhez minden érintett diáknak kötelező részt vennie ebben a munkában, melyet a genfi központ pontosan szabályoz és az intézmény dokumentál.
− A Karinthy Gimnázium „KEKSz”-programjában (Kreativitás, Erőbedobás, Közösségépítés és Szolgálat) való részvétel az iskola első két évfolyamában , tehát kilencedik osztálytól a tizedik évfolyam végéig minden tanulónak kötelező, félévenként minimum 10 óra kreativitást, 10 óra erőbedobást valamint 10 óra szolgálatot kell teljesíteniük.
Azok a tevékenységek, amelyeket legalább egy adott osztály tanulóinak fele együtt végez, az elszámolásnál duplán számítanak, hiszen ebben az esetben közösségépítés is történik.
A „KEKSz” nagyon hasznos a diákoknak, és azt többségük szívesen és lelkesen végzi – mondja az igazgató. Hogy mivel szeretnék kivenni részüket a közjóból, azt a tanulók maguk dönthetik el. A jó képességűek korrepetálhatják iskolatársaikat vagy a kerületi általános iskolásokat. A diákok kedvük szerint végezhetnek könyvtáros-asszisztensi tevékenységet is, vagy részt vehetnek valamely non-profit szervezet (egyesület, alapítvány stb.) munkájában.
A 18-19 éves diákok a 60 órás időtartamot tartják soknak, de elvben nem tiltakoznak az elképzelés ellen.
– Feleslegesnek tartom, hogy az érettségihez közszolgálati tevékenységet kell végeznem, de azzal egyetértenék, ha például a felsőoktatási felvételi rendszerben plusz pontok járnának érte. Rossz a szájízem, ha kötelességből kell valakinek segítenem. Természetesnek tartom, hogy az úttesten átsegítsem a vakokat, vagy ha egyébként is lemegyek a boltba, a szomszédban lakó idős házaspárt megkérdezem, hozhatok-e nekik valamit – mondja egyikük.
- Három éve játszom egy zenekarban, sok ingyenes fellépést is vállalunk. Zenéltünk már idősek otthonában és gyerekeknek is. Ha ezt is beszámítanák a kötelező programba, szó szerint játszva teljesíteném a feladatot – mosolyog a fiatalember.
Barátja a leginkább azt ellenzi, hogy a tevékenység nem javasolt, hanem kötelező lenne.
- Ha az utcán egy hajléktalan udvariasan kér tőlem tíz forintot, adok. Ha késsel teszi ugyanezt, biztosan nem – példálózik a középiskolás fiú.
- Belátom, hogy a társadalom szempontjából hasznos, ha felnőtt korunkra megismerem az elesetteket, és megtanulom, hogy én mivel segíthetek rajtuk. Az sem mellékes, hogy az én munkámért nem járna fizetség, amivel a szociális intézmények munkabért takaríthatnának meg. Az évi több tízezer diák feladathoz juttatása azonban valakiknek többletmunkával jár, amit viszont mindenképpen honorálni kell – mondja a közgazdászvénával megáldott kamasz.
- Amit ember alkotott, sosem lehet tökéletes, ezért tartok attól, hogy a tehetős szülők gyerekei a rendszert könnyedén kijátszanák – veti fel egy másik tanuló.
