Kiderült: a szív intelligens szerv

A szívet évszázadokon át az érzelmek, a bátorság, esetleg a bölcsesség központjának tekintették, főként a Biblia szív-fogalma nyomán. Jó ideje, hogy megfigyelték azt is: érzelmeink hullámzása komoly élettani változásokat okoz a szervezetünkben, sőt hangulatunk, gondolkodásmódunk az egészségünkre is jelentős hatással van. 

A szív több, mint egy közönséges pumpa a test vérellátáshoz – állapítja meg  J. Andrew Armour, a kanadai Dalhousie Egyetem kutatója. Ő vezette be a funkcionális „szívagy” (heart brain) kifejezést, azt állítva: a szívnek van saját idegrendszere az idegek hálózatával, fehérjékkel, ingerületátvivő anyagokkal és támogató rendszerekkel. Szerinte a szív negyvenezer neuronból álló, saját intelligenciával rendelkező „miniagynak” (little brain) tekinthető. 

Szívmatek

Egy másik nemzetközileg elismert intézetben, a Kaliforniában működő HeartMath Kutatóközpontban azt a fiziológiai mechanizmust igyekeznek felfedezni, amelynek révén a szív az aggyal kommunikál. 

Doc Childre és Howard Martin, a HeartMath Intézet vezetőségének tagjai HeartMath Solution (Szívmatek megoldás) című könyvükben kifejtik, a szív a szervezet és általában az egészség információfeldolgozó központja, irányítótornya. Életminőség-javító technikákat mutatnak be a stressz kezelésére. Ezek által elmélyíthetjük a szív olyan képességeit, mint   az együttérzés, így növelve személyiségünk intuitív, kreatív, szívközpontú beállítottságát.

John és Beatrice Lacey az első modern fiziológusok között vizsgálták a szív és az agy közötti információáramlást. A húsz évig tartó kutatásaik során arra az eredményre jutottak, hogy a szív valóban kommunikál az aggyal, és ez határozottan befolyásolja, hogyan érzékeljük a világot és reagálunk rá. Azt figyelték meg, hogy a szív úgy viselkedik, mintha saját elméje lenne. Lényegében kiderült, hogy a szív hatással van az intelligenciára és a tudatosságra. 

Lacey-ék kutatásaik előre haladtával úgy találták, hogy a szívnek megvan a maga különös logikája is, amely gyakran eltér a vegetatív idegrendszerétől. Úgy tűnt, a szív értelmes üzeneteket küld az agynak, ami azokat nem csupán megértette, de engedelmeskedett is. Még ennél is meglepőbb, hogy ezek az üzenetek befolyásolni tudták a személy viselkedését. Nem sokkal ezután neurofiziológusok felfedeztek egy idegpályát, amelyen keresztül a szívből az agyba érkező jel „akadályozni” vagy „segíteni” tudta az agy elektromos tevékenységét.

Testünk motorja az idegrendszeren, a hormonokon és a szívverések okozta nyomáson keresztül kommunikál a testtel. A szív produkálja a legerősebb elektromágneses mezőt a szervezetben. Közel negyven-hatvanszor több elektromos impulzust bocsát ki, mint az agy; ötszázszor erősebbet, mint az agyhullámok. Az előbbi befolyásolja az utóbbiakat és más szerveket. Bizonyítékok vannak arra, hogy a szív elektromágneses mezejét más, a közelben tartózkodó személyek is képesek érzékelni.