Kárpát-Haza Templom avatás: nem lesznek ott a történelmi egyházak
Nem vesznek részt a verőcei Kárpát-Haza Templom pénteki avatásán a történelmi keresztény egyházak püspökei, mert az épületet csak emlékhelynek tekintik, és semmiképp sem keresztény templomnak – közölték az egyházak képviselői kedd este. Forrás: MTI
Bár nemzetünk múltjának részét képezi az ősmagyarokkal kapcsolatos gondolatvilág, „mindez még a kereszténység előtti hitvilághoz tartozik, s nem egyeztethető össze a Krisztus-hitünkkel" – olvasható a Beer Miklós római katolikus megyéspüspök, Szabó István református püspök és Fabiny Tamás evangélikus püspök által aláírt közleményben.
A püspökök úgy fogalmaztak: „már korábban is többször felemeltük szavunkat a sajnálatos módon elburjánzó újpogány jelenségekkel szemben, amelyek gyakran híveinket is összezavarják". Ezért nem tudnak részt venni az ünnepségen, amelyet a trianoni békediktátum aláírására emlékezve, június 4-én tartanak.
A püspökök rámutattak: hetekkel ezelőtt szóbeli meghívást kaptak a verőcei Kárpát-Haza Temploma szentelésére, ám hivatalos meghívót eddig nem kaptak, jóllehet több fórumon feltüntették a nevüket az ünnepségen szolgálók között.
Az egyházi vezetők ugyanakkor leszögezték: a magyar összetartozás ügyét – különösen a trianoni trauma tudatában – rendkívül fontosnak tartják. „A magunk részéről folyamatosan meg is teszünk mindent a közösség megéléséért és a sebek gyógyításáért" – írták.
Azt a tényt örömmel üdvözlik a püspökök, hogy Verőcén létrejött egy emlékhely, és „elismeréssel adóznak sokak áldozatvállalása előtt", ezzel együtt „súlyos fenntartásaikat" hangoztatták az épület szimbolikájával, illetve a benne tervezett programokkal kapcsolatban, mert – ahogy fogalmaztak – „keresztény templom szakrális középpontjába nem kerülhetnek Jézus Krisztus helyébe vagy mellé pogány mitológiai alakok".
A Kárpát-Haza Templomot közadakozásból, önkéntes munkával tavaly kezdték építeni. Az épületről Bethlen Farkas, a vállalkozást kezdeményező Julianus Barát Alapítvány elnöke, Verőce polgármestere korábban azt mondta: a Lózsi-völgyben álló templom „fő célja a magyarságtudat erősítése".
