Ismét fellángolt a vita, hogy hol található a frigyláda

Az Afrika tanulmányok című folyóirat napokban megjelent számában Tadesse Eyassu Etiópiáról röviden – Az Akszúm birodalom című tanulmányában is a frigyláda történetét boncolgatja. Szerinte a szövetség ládája Etiópiában Akszúm városának székesegyházában van elrejtve.

Az etióp legenda ugyanis úgy tartja, hogy a  Sába királynője és Salamon király frigyéből született fiú, Menelik, amikor ifjúvá serdült, felkerekedett, hogy meglátogassa apját. Jeruzsálembe érkezvén Salamon nagy örömmel fogadta fiát, aki kimondottan hasonlított rá. A király öröme azért volt határtalan, mert Meneliket szerette volna utódjául Izrael trónján. Az ifjú királyfit azonban egy idő után honvágy gyötörte, és közölte apjával hazatérési szándékát. Salamon megpróbálta tartóztatni fiát, de hiába, ezért elrendelte, hogy a szentély papjai és az ország előkelői mind adják elsőszülötteiket Menelik mellé kíséretként.

Az ifjak kedvetlenül készültek a messzi ismeretlenbe vezető útra, ahol még frigyláda sincs. Összesúgtak, s Menelik tudta nélkül csellel ellopták a szövetség ládáját, s csomagjaikkal együtt magukkal vitték. Az etióp legenda szerint gyorsan haladtak, ugyanis Szent Mihály ment a menet élén, és szárnyával ő védte az embereket a Nap hőségétől, és emelte fel őket kocsistól együtt egy arasznyira a földtől a levegőbe, hogy sebesen haladhassanak.

Salamonnak fia elmenetele után pár nappal eszébe jutott az álma, amit akkor látott, amikor Menelik anyjával, Sába királynőjével hált: tündöklő napkorong ereszkedett Izrael fölé, majd rövidesen felemelkedve tova haladt Etiópia fölé, ott megállt és végleg megnyugodott. Amikor eszébe jutott az álma elment Cádokhoz, a paphoz, hogy megtudja mit jelenthet. Így tudta meg Salamon, hogy ellopták országa legszentebb ereklyéjét. A király felbőszülve a frigyláda eltűnése miatt fia üldözésére indult. El is jutott Egyiptomba, de ott megtudta, hogy fia és kísérete már kilenc nappal előbb áthaladt az országon, ezért visszafordul.

Az etióp legendát azonban nem mindenki tartja igaznak. Izraeli régészek szerint biztos, hogy Jeruzsálemben van a szent láda. Hogy pontosan hol, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a jeruzsálemi Templom-hegy belsejében, mások szerint a Sion-hegyen épített Szent Mária templomban. 1981-ben Slomo Goren főrabbi a Siratófal föld alatti részén kutatva felfedezte a hajdani salamoni templom egyik bejáratát, amely a feltételezések szerint egyenesen a szentély bejáratához vezetett. Mivel a befalazott kapu mögül a kutatók vízszivárgást észleltek, megpróbáltak tovább ásni. Egy befalazott kamráig jutottak el, amikor az ásatások híre eljutott a hegy felügyeletét ellátó muszlim hatóság fülébe, akik felháborodottan tiltakoztak a mecsetek „aláásása” miatt. Bár utólag a feltárt járatot befalazták, Goren rabbi később azt állította, hogy meggyőződtek arról, hogy a titkos kamra, a Templom eredeti kincseit, köztük a frigyládát rejti.

Az Ószövetségben az utolsó történelmi említés 2600 évvel ezelőttre, Jósiás király idejére vonatkozik, aki arra intette a lévita papokat, hogy „helyeztessétek a szent ládát a házba, amelyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izrael királya, nem kell most a vállatokon hordoznotok.” Ezt követően a frigyláda eltűnik a színről. Amikor mintegy hetven évvel később Nabukodonozor babiloni király elfoglalja Jeruzsálemet, és kifosztja a Templomot, már nem szerepel a részletes hadizsákmány jegyzékben.

Egy apokrif irat, a Makkabeusok második könyve viszont azt írja, hogy Jeremiás próféta Jósiás király halála után úgy rendelkezett, hogy a papok vigyék a frigyládát a Nébó-hegyre, „ahonnan Mózes meglátta Isten dicsőségét”, és rejtsék el ott egy lepecsételt üregbe. Többen kutattak is a jordániai helyszínen, de ott sem sikerült a frigyládára utaló nyomot találniuk.

Az amerikai, Vendyl Jones pár éve a Holt-tenger közelében, Jerikónál kereste a ládát. Jones azzal keltett nemzetközi feltűnést, hogy azt állította, ő adta az ötletet Spielberg számára, hőse, Indiana Jones megformálásához. A frigyládát azonban – a filmbeli régészprofesszorral szemben, aki Egyiptomban, a Lelkek kamrájának mélyén bukkan a híres tárgy nyomára – nem sikerült megtalálnia. A szintén apokrif Ezsdrás második könyve ezzel szemben arról ír, hogy a frigyláda elpusztult, amikor a babiloniak elfoglalták Jeruzsálemet.

A győri Frigyláda-szobor

A frigyládához egy hazai történet is kapcsolódik. A győri frigyláda története is több mint kalandos: 1729-ben egy bigámiával, hamis névhasználattal és szökéssel gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A katonák körbe vették a kolostort. A blokád megszüntetése érdekében a püspök a menekültet megpróbálta a püspökvárba átszöktetni. Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát társai felismerték, és a fegyveres katonaság rögtön a körmenetre indult.

A dulakodás közben azonban az úrmutató kiesett a pap kezéből és eltört. A botrányos esemény heves tiltakozást váltott ki. A győri püspök elégtételt követelt, mire engesztelésül III. Károly király a Frigyláda-szobrot állítatta oda, ahol az úrmutató összetört, vagyis a mai Gutenberg térre.

A szövetség ládája

A frigyláda, a szent láda, melyet a Szentírás elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített. E leírás szerint akácfából készült, kívül és belül arannyal volt bevonva, fedelén pedig, amely egészen aranyból való volt, két kerub nyugodott. Benne őrizték a két kőtáblát, amelyre a Tízparancsolat volt felírva, emlékeztetőül mannát és Áron kivirágzott vesszejét tették bele. A 40 éves vándorlás alatt mindvégig az izraeliek táborában volt, egy szentélynek nevezett sátorban. Kr.e. 1210 tájékán, Mózes halálát követően az izraeliek a frigyláda erejének segítségével átkeltek a Jordánon, majd elfoglalták Jerikót. Kr.e. 1210 és 1060 között az ereklyét egy Silónak nevezett szent helyre vitték. Kr.e. 1060 táján az Ében-Ézeri csata során az izraeliek vereséget szenvedtek, és a frigyláda a filiszteusokhoz került, akik Asdódba szállították, de itt a frigyláda ereje lerombolta szentélyük szobrait, és súlyos betegségeket idézett elő. A láda innen Gáthba került, ahol majd hét hónappal később a frigyláda okozta veszteségek miatt a filiszteusok visszaküldték a szent ereklyét az izraelieknek Béth-Semesbe, ahonnét a zsidó főpapok a megfelelő óvintézkedésekkel elszállították Kiliáth Jeárimba, egy Abinádáb nevű férfi házába. Kr.e. 1000 körül Dávid király ünnepélyes külsőségek között átszállítatta a frigyládát Jeruzsálembe, ahol egy újabb szent sátorban helyezték el – egészen addig, amíg Dávid fia, Salamon király egy hatalmas templomot nem építtetett, amelybe Kr.e. 995-ben helyezték el a szövetség ládáját.