Hívők az autóreklám árnyékában

- Magyarországon példa nélküli, hogy egy templom falán ilyen méretű kereskedelmi reklámot helyeztek el?

- Tudomásom szerint ez az első eset, hogy egyházi fenntartású intézmény ilyen lehetőséggel élt. A hirdetést elhelyező cég saját bevallása szerint eddig csak társasházakkal volt együttműködésük, ám a templom felújításában csak így tudnak segíteni. Nyugat-Európában egyébként ez bevett szokás, Rómában, a Szent Péter Bazilikán sokáig egy mobilszolgáltató plakátja díszelgett, de említhetném a Milánói Dómot is, amelynek homlokzatán egy divatcég hirdette magát. A templomunk melletti falon egyébként az ’50-es évek előtt hatalmas hirdetések voltak, amik régi fotókon most is láthatóak. A hirdetés ötlete tehát nem új keletű, hiszen ez Budapest egyik legforgalmasabb tere.

- A hívek körében milyen reakciót váltott ki ez az úttörő vállalkozás?

- Tudtommal nem volt semmi gond, persze nem kérdeztük meg egyenként a templomba látogatókat. Eddig csupán egy-két negatív véleményt hallottunk, a kritikusok radikálisan elutasították az ötletet, szerintük ugyanis teljesen elfogadhatatlan, hogy egy templom bármiféle hirdetésnek adjon felületet.

- A templomot fenntartó Ferences Rendfőnökség hogy fogadta ezt a rendhagyó ötletet?

- Alapvetően jónak és elfogadhatónak tartották az ötletet, a tartományfőnökség a hirdetés témáját és küllemét érintően intett körültekintésre minket, de e tekintetben sem volt vita. Az állványok kizárólag reklámfelületként szolgálnak, avagy funkciójuk is lesz egy esetleges homlokzat-felújításnál? A hideg miatt egyelőre nem végezhetnek külső munkálatokat, ám amint melegszik az idő, a homlokzat renoválását is megkezdik. Az állvány tehát egyelőre csak reklámfelületként szolgál, más szerepet később kap. Megjegyzem, igen szerencsések vagyunk az engedélyek beszerzését illetően, hiszen itt nemcsak a belvárosi és fővárosi önkormányzatnak, hanem a rendfőnökségnek és a műemlékvédelmi hatóságnak is hozzá kellett járulnia a felújításhoz. Az időzítés is jó volt, hiszen a Ferenciek terének felújítása tavasszal kezdődik, így a templom rekonstrukciója jól illeszkedik a tér egészének megújulásához.

 - A reklámból származó bevétel mellett mekkora önerőre van szükség a felújításhoz?

- Nagyon kedvező, hogy a reklámbevételek teljes egészében fedezik a felújítás költségeit.

- Mikor végeztek utoljára ilyen méretű munkákat a templomon?

- Tudomásom szerint a háború óta nem kezdtek ilyen jellegű beruházásba. A teljes rekonstrukció során jelentős restaurátori közreműködéssel megújulnak a kőszobrok, és a homlokzat is visszanyeri eredeti, XVIII. századi képét. A felújítás mellett a metróépítés okozta károkat is fel kell számolnunk.

- Nem merült fel önökben kétely, mielőtt igent mondtak a cég ajánlatára?

- Miután jelentkezett nálunk, nagyon alaposan utánanéztünk a cégnek, és „körbejártuk” a szerződést is, sőt, néhány ponttal ki is egészítettük azt. A reklám témáját érintő vétójogot például mi tetettük bele utólag a megállapodásba. A felkínált hirdetésről pedig azt gondoltuk, hogy sem szövegében, sem küllemében nem olyan jellegű, ami félreérthető lenne, sértené a híveket.

- Milyen jellegű, témájú hirdetésre mondtak volna egyértelmű nemet?

- Egy divatcég fehérneműreklámját például nem engedélyeztük volna. A jelenleg kint lévő, amúgy prémiumkategóriás autóhirdetéssel szemben nem voltak aggályaink, jóllehet tisztában vagyunk azzal, hogy a hirdetőnek elsősorban nem a templomba járók jelentik a célközönséget. A templom központi helyen áll, így igen értékes, sokak által látható felületet jelent. Amennyiben a megjelenítés illetve a téma nem zavarja a hívő embereket, nekünk sem lehet kifogásunk ellene.

- Nem találta szerencsétlennek a reklám elhelyezését néhány héttel karácsony előtt?

- Miután három hónapos intervallumokra kaphattunk engedélyeket, az volt a cél, hogy minél előbb induljon a munka, mert annál hamarabb elkészül. A tervek szerint egy évig tart a teljes rekonstrukció, ám ez idő alatt is a változatlanul látogatható a templom. A későbbiekben az aktuális munkálatok függvényében az állványokat is áthelyezik majd, és – úgy tudom – a reklámot is cserélik.

- Miként tudták volna előteremteni a fedezetét a felújításnak, ha nem kopogtat az ajtajukon ez a cég?

- Valószínűnek tartom, hogy sehogy. Pályázatokon persze mi is indulunk, de az itt elnyerhető, legfeljebb néhány millió forintos támogatás csupán töredéke lenne a mostani felújítás forrásigényének. A templom belső rekonstrukcióját lényegében adományokból tudtuk megvalósítani, mint ahogy a mindennapok költségeit is ily módon fedezzük. Nem kapunk pluszpénzeket sem az államtól, sem az egyháztól. Bizonyos értelemben egyszerű a helyzetünk: nevezetesen abból élünk, amit kapunk.

- Milyen kreatív, forrásteremtő ötlet van a fejükben a jövőt illetően?

- Csaknem heti 8-10 ezer ember fordul meg nálunk, így fogant meg az ötlet, hogy esetleg urnatemetőt létesítenénk a templom területén, a szentély alatt. Úgy véljük, sokan vannak, akik szívesen választanák ezt nyughelyként. A hitéleti tevékenységből nem lehet többletpénzre szert tenni. Ennek ellenére a szerencsés elhelyezkedésnek köszönhetően a Kárpátia udvarban lévő helyiségeinket bérbe tudjuk adni, amiből némi bevételünk származik. 

- Úttörő kezdeményezés lévén mit gondol, lesznek követőik a későbbiekben? Más templomok homlokzatán is felbukkanhatnak a reklámok?

- Úgy gondolom, hogy igen. Meggyőződésem, hogy ha elkészül a templom, több egyházi vezető is elgondolkodik majd azon, érdemes-e ezt megpróbálni, tekintettel arra, hogy fedezheti hasonló, például rekonstrukcióra szoruló épületek felújításának költségeit. Hisz egy viszonylag rövid ideig tartó kellemetlenség az ára annak, hogy az épület még hosszú évekig megújulva fogadja a híveket. 

Úgy tűnik, igencsak jó üzlet az állványreklám. Hirdetőnek, állványozónak és „bérbeadónak” egyaránt megtérülő befektetés. Budapesten az óriási méretű állványreklámok először a kilencvenes évek végén jelentek meg. Az első ilyen típusú reklámokat maguk az építő cégek vagy az érintett társasházak szervezték azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ennek a bevételeiből fedezik a felújítást. A módszer annyira elterjedt a fővárosban, hogy a társasházak akkor is éltek ezzel a lehetőséggel, amikor hivatalosan tiltották. A büntetés mértéke ugyanis jóval alulmaradt a bevételeknek. Csaknem tíz éve, 2001-ben alakult meg az első olyan cég, amely már kizárólag reklámpénzből vállalt homlokzatrenoválást, s ehhez megkereste a megfelelő házakat, a hirdetőket, s maga végezte a felújítási munkát is. A cégalapító, akkor 23 éves fiatalember célja az volt, hogy összehozza egymással a reklámozókat és a kispénzű társasházakat, valamint – a pénzkereseti lehetőség mellett – az is, hogy eltüntesse a város ronda, szürke foltjait. Az ő csapata kereste meg a Belvárosi ferences templom illetékeseit. Így újultak meg egyébként az Oktogon épületei, a Moszkva tér, a Nagykörút több háza. A cég haszna – nem titok – alkalmanként legfeljebb 10 százalék.