Hálózattá fejlődnek a roma szakkollégisták – „A cigányság nélkül gyengébb lenne a nemzet”

A Roma Szakkollégium múltja immáron több mint ötéves – számos fordulattal és kitérővel tarkított – időtávra nyúlik vissza. Mint azt Kamarás István programigazgató honlapunknak elmondta: a Friedrich Ebert Alapítvány egyik Tolna megyei, cigány kisebbségi önkormányzati elnökök és képviselők részére szervezett képzésén merült fel először, hogy mennyire hasznos lehetne egy szellemi műhely létrehozása a fiatal cigány elit tagjai számára. A nemes elhatározást 2005-ben a megvalósítás fázisa követte, s a roma egyetemisták és főiskolások azóta is minden hónapban egy hosszú hétvégét egymás társaságában töltenek.

Foglalkozásaiknak kezdetben szállodák adtak otthont, majd egy rövid időre a gödöllői Szent István Egyetem fogadta be őket. Innen elkerülvén, megint csak változó helyszíneken kerül sor a mintegy ötvenfős társaság tartalmas és építő összejöveteleire, amelynek programjában szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések éppúgy helyet kapnak, mint koncertek.

„Az egyik legfontosabb feladatunknak a cigány identitás erősítését tartjuk. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy ennek hiánya komoly lelki sérülést okozhat fiataljainkban. Szeretnénk továbbadni tagjainknak egy pozitív cigányképet, hogy büszkén, egészséges lelkülettel vállalhassák cigányságukat, és ezen keresztül egészséges lelkülettel tudjanak helyt állni a mindennapi életben” – magyarázza a programigazgató.

A képzés egyik további hangsúlyos eleme a közéleti szerepvállalás előmozdítása. Az ország minden részéről érkező, csaknem valamennyi tudományterületet képviselő kollégisták közül többen már most is települési és kisebbségi önkormányzatokban, tevékenykednek – sőt, az októberi választáson polgármesterjelölt is került ki soraik közül.

„Felelősséggel tartozunk magunkért, a cigány társadalomért. Felvállaltuk, hogy a cigány közösségen belüli munkánkkal segítjük a hazánkat. Azt szeretnénk, ha előbb utóbb rólunk, szakmailag felkészült és több nyelven beszélő cigány értelmiségiekről szólna a roma közélet. Nagyon sokat kell dolgozni azon, hogy megszűnjön a lenézettség állapota, és a cigányok végre egyenrangú partnerekké válhassanak. Jelenleg a cigányságnak nincs valódi érdekképviselete, csak kilátástalanság és nyomor jut közösségeink osztályrészéül. Márpedig meggyőződésünk, hogy a cigányság nélkül a magyar nemzet nem tud erős lenni.”

Fontos a spirituális háttér

E célok megvalósítását aligha könnyítette meg, amikor – körülbelül egy éve – a Friedrich Ebert Alapítvány beszüntette a támogatást. S mivel az állami források is csupán jól hangzó ígéretek maradtak, így mint egy falat kenyér érkezett a történelmi egyházak segítsége.

„Sokat köszönhetünk dr. Bölcskei Gusztávnak, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének, dr. Szabó Istvánnak, a Dunamelléki Egyházkerület püspökének, valamint Hoffer József jezsuita szerzetes atyának és Forrai Tamás jezsuita provinciálisnak. Jelenleg a történelmi egyházak finanszírozzák a hétvégéinket. Persze nem alaptanul, hiszen alapvetően mélyen vallásosak és Istenfélőek vagyunk, gondolkodásunkat tekintve pedig konzervatívnak valljuk magunkat. De a szívébe zárt és támogat minket Hegedűs Zsuzsa szociológus, aki teljes egészében magára vállalta a négynapos nyári táborunk költségeit. Régóta dédelgetett álmaink között szerepel egy bentlakásos roma szakkollégiumi hálózat kialakítása. Öt helyszínt (Pécs, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Budapest) jelöltünk meg előzetesen, amelyek közül jövőre a fővárosban és Debrecenben kezdheti meg működését a bentlakásos kollégium. Ez a maga nemében egyedülálló lesz, hiszen tudomásom szerint efféle bentlakásos roma intézmény még sehol sem működik a világon!” – számol be a pozitív fejleményekről Kamarás István.