Hadronütköztető: Szombattól megint elpárolgó fekete lyukak keletkezhetnek
Hétvégén megint beindul a Nagy Hadronütköztető. Beindítása előtt néhol százszorosára nőtt a templomok forgalma, azóta pedig viccesebbnél komolyabb dolgok történnek körülötte. Szombaton megint megnyomják a restart gombot. Forrás: Hírszerző, Független Hrügynökség, BBC
Szombaton indítják be újra a világ legnagyobb atomütköztetőjét, amelynek tavaly szeptemberi startja balul sült el, közölte pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN). A svájci-francia határon, Genf közelében megépített Nagy Hadronütköztetőbe szombaton kora reggel vezetik be az első részecskenyalábot.
A 27 kilométer hosszú föld alatti alagútban működő hadronütköztetővel olyan kérdésekre keresik a választ, mint az anyag természete vagy a világ keletkezése. A végrehajtandó kísérletekkel ellenőrizhetnek új tér-idő elméleteket is, amelyek szerint a mi világunk dimenzióival párhuzamosan létezhetnek más dimenziók is.
A Nagy Hadronütköztetőt (LHC) tavaly szeptemberben avatták fel, de a beindítása után néhány nappal műszaki balesetek sorozata történt, ezért javításra leállították. A CERN elmondása szerint az elektromos hiba azoknak a erős mágneseknek a hűtőrendszerét érintette, amely a földfelszín alatt 100 méter mélyen húzódó, 27 kilométer hosszú Nagy Hadronütköztetőben körbeküldött részecskék mozgását irányítja.
A CERN egyik szóvivője az AFP francia hírügynökségnek akkor elmondta, hogy az LHC még az átadás fázisában van, és normálisnak számít, hogy vannak leállások.
„Fantasztikus pillanat ez" – nyilatkozta akkor Lyn Evans, a projekt vezetője. „Egy új korszak előtt állunk, amely teljesen új távlatokat jelent majd az univerzum keletkezéséről és kialakulásáról való tudásunk előtt” – tette hozzá.
Az eredményhez több ezer alkatrész tökéletes összhangját kellett megvalósítani, milliárdod másodpercnyi pontossággal. A következő fázis az egymással szemben keringő részecskenyalábok ütköztetése lesz – ezután következhet a gyorsító kalibrálása, finombeállítása. A valódi tudományos kísérletek egy éven belül elkezdődhetnek.
Az LHC csaknem a fény sebességére gyorsít fel atomnál kisebb részecskéket, majd egymásnak ütközteti őket. Az ütközések következtében a másodperc töredékére olyan hőmérsékletek keletkeznek, amelyek 100 ezerszer magasabbak a Napénál.
A hadronütköztetőt még csökkentett 3,5 teraelektronvoltos kapacitással kapcsolják be. A berendezés egyes elemeit 5 teraelektronvoltos kapacitáson tesztelték. Ma a világ legnagyobb működő ütköztetője, a Chicago melletti Fermilab 1 teraelektonvoltos.
Amikor homok kerül a gépezetbe
A dollármilliárdokba kerülő hadronütköztető pályafutásában már eddig is számos megmosolyogtató dolog történt. Legutóbb például egy madár csőréből aláhulló kenyérdarabok rövid időre kiütötték egy részét, miközben egy kisebbfajta láncreakció is beindult, bár semmiféle veszély ettől nem állt elő.
A bejelentés szerint a zavar kivizsgálásánál derült ki, hogy a francia nemzeti kenyér, a bagett néhány darabkája hullott alá a madár csőréből a francia-svájci határ alatti, 27 kilométer hosszú részecskegyorsító külső villamos erőművére és ettől rövidzárlat keletkezett, aminek következtében a biztonsági rendszer leállította a világegyetem részecskekutatását végző rendszer hűtésének egy részét. A rendszert röviddel később helyreállították.
Az állatvédők megnyugtatására a CERN tréfálkozva azt is bejelentette, hogy a madárnak sem esett baja, a kenyérdarabok viszont odalettek.
Tavaly októberben pedig egy száztagú walesi férfikórus énekelt az irányítóközpontban. A Morriston Orpheus énekkart a világ legnagyobb tudományos kísérletének walesi projektmenedzsere, Lyn Evans invitálta meg. Mint a kar szóvivője elmondta, koncertjük fő motívumait Verdi Nabucco című operájából választották, emellett népdalokat is énekeltek, de David Bowie Űrodüsszeiáját nem válogatták be a repertoárba.
Még a beindítás előtt felkerült az internetre az a videó, amelyen a kutatók rappelték el, mi várható a hadronütköztető beindítása után, mostanra pedig azt is megtudhattuk, hogy azon a szerdán nem jött el a világvége.
Mi ez, hol van és mit csinál?
Hadronoknak az atom bizonyos alkotóelemeit nevezik, legismertebbek közülük a protonok és a neutronok. A kör alakú alagútban egy másodperc alatt több millió, az atoménál kisebb részecske fog ütközni. Ezeket a karambolokat különböző műszerekkel vizsgálják, és az eredményt heteken, hónapokon át elemezik.
A gyorsító egy 27 km kerületű kör alakú föld alatti alagútban helyezkedik el, a felület domborzati viszonyaitól függően 50-150 méter mélyen A korábbi nagy elektron-pozitron ütköztetőgyűrű (LEP) alagútját hasznosítja újra. A 3 méter átmérőjű alagút négy helyen keresztezi a svájci-francia határt; hosszának legnagyobb része francia területen fekszik. Az ütköztető maga ugyan a föld alatt helyezkedik el - mivel így csökkenthetők a területbérleti díjak és a mérést zavaró kozmikus sugárzás -, több felszíni épület is van, amelyek olyan kiegészítő berendezéseket tartalmaznak, mint a kompresszorok, a ventillátorok, a vezérlő elektronika és a hűtőtelep.
A CERN Nagy Hadronütköztetőjét csaknem 20 éven át építették, a költség 6 milliárd svájci frankra (1.059 milliárd forint) rúgnak. Az óriási munkában több mint 30 ország összesen 5 ezer tudósa és mérnöke vett részt.
Mitől félnek az ellenzők?
Az LHC használatának ellenzői azzal érvelnek, hogy bizonyos elméletek szerint a meginduló kísérletek során kisméretű fekete lyuk keletkezhet, amely azután elnyeli az egész Földet. A bizonytalanság világméretű félelmet keltett (Indiában például egy időben százszorosára nőtt a templomok látogatóinak száma). Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem állíttatta le az LHC-t, mert fenntartotta a lehetőséget a veszélytelenség bizonyítására. A részecskefizikusok többsége szerint azonban csak olyan kicsi fekete lyukak jönnek majd létre, amelyek azonnal "elpárolognak".