Gyermekbántalmazás: az áldozatokból agresszorok lehetnek!

– Milyen gyakori a családon belüli erőszak, ezen belül a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazás? 

– Az erőszak (abúzus) a családon belül elsősorban férj és feleség között nyilvánul meg. A fizikai, pszichikai, verbális erőszak később a gyermek, illetve a családban élő gyenge, idős családtag ellen is fordulhat. Húsz éves egyén, pár-, és családgondozói terápiás tevékenységem alatt a családon belüli erőszak sokféle változatával találkoztam, amelyek között viszonylag kevés volt a gyermekek elleni irányuló szexuális erőszak. A szexuális erőszak – amit a szakirodalom külön kezel  elsősorban nem a gyermek ellen, hanem a férj részéről a feleség ellen irányul.

A gyermekek elleni szexuális erőszakról is tudomást lehet szerezni. Ez vagy úgy derül ki, hogy más probléma miatt kórházba került gyermeken a gyermekgyógyász külsérelmi nyomokat fedez fel a genitáliák tájékán, vagy gyermekrajzokon keresztül fedezik fel, vagy pedig párterápia során immár a felnőtt – elsősorban női páciensek – párkapcsolatában mutatkozó intim viselkedészavarok nyomán „meséltek” kisgyermekkori élményeikről. Ezeket vagy a vérszerinti, apa, nagyapa, vagy nevelőszülő követi el. Itt nagyrészt kislányok az áldozatok.

Azt tapasztalom, hogy a gyermek –  neveltetésének minősége függvényében –  intim szférájába történő betörés okozza a későbbi szexuális viselkedési zavart, a félelmet a másik nemtől, vagy a vaginizmus (a hüvely izomzatának akaratlan, görcsös összehúzódása) különböző formáit, vagy pedig az orgazmus hiányát.  

– Milyen énképpel rendelkeznek a családon belüli erőszakot elszenvedők?

– Az áldozatok torzult viselkedésmintát követnek, vagy azt a patriarchális-autoriter attitűdöt, amelyet az agresszor gyakorol a családban. A másik torzulási lehetőség, hogy a bántalmazott alacsony önértékelésűvé válhat, ésönmaga ellen forduló hajlamai fokozódhatnak. Gyakran átveszik az agresszor viselkedésmintáit.  

– Miben tud segíteni a lelkész és miben a pszichológus?

– A  lelkész akkor tud segíteni, ha speciális képzettsége van, és ha az erőszakot elszenvedő istenképe agresszív, despotikus elemeket is tartalmaz, illetve, ha az agressziót, az elszenvedő saját bűneként értelmezi. Megjegyzendő még, hogy a lelkész előtt még ritkábban történhet őszinte önfeltárás, mert sokszor félnek attól, hogy a lelkész elsősorban erkölcsi ítéletet gyakorol. Ez a félelem nem mindig indokolatlan. A feldolgozás professzionálisan képzett pszichoterapeuták feladata, akik sok esetélménnyel rendelkeznek, személyiségük hitelesés aki iránt a páciens is bizalommal van.  

– Milyen lépései vannak a felépülésnek? Meg lehet bocsátani az ilyen bűnt?

– A felépülés lépései a következőek: feltárási kísérlet, feltárulkozás, kísérlet a trauma átértelmezésére, és kísérlet annak meglátására, hogy az agresszor is valakinek az áldozata volt. Ha van bűnbocsánat, – akkor lehetőség szerint az agresszornak is meg kell tudni bocsátani. 

– Hogyan tud segíteni a későbbi társ, és hogyan a környezet?

–  A terapeuta „taníthatja” a gyengédséget, és a társ nyújthatja a gyengédséget a volt áldozatnak. Így gyógyulhat. Nem egy ilyen gyógyulásban lehettem eszköz párterápiák során. Sajnos nagyon kevés bántalmazott gyermek esete kerül a terapeuta elé időben. Sokszor sokkal később derül ki az igazság a hallgatás, a félelem, a szégyen miatt, és akkor is tabu lesz belőle.