Gyerekeink és a vallás - neveljük-e hívőknek őket?
Számos szülő nem hisz Istenben és csak esküvők és temetések alkalmával látogatja a templomokat. De hogyan oldjuk meg ezt, ha gyermekünk van? Igényli-e egy gyerek az istenhitet? Lehetséges hívőnek nevelni őt, még ha mi nem is vagyunk azok. Forrás: kistigris magazin / Fordítás: Köteles Anna (eltern.de)
Régebben ez sokkal egyszerűbb dolog volt: az ember katolikus vagy evangélikus családban született, nagyobb ünnepnapokon elment istentiszteletre, délutánonként hittanra és meghatározott időben konfirmálni vagy bérmálkodni. Ma azonban a szülők a konyhában ülve törik a fejüket, hogy az istenhit fontos-e a gyermeknevelésben vagy sem. Imádkozzanak-e esténként? Hogyan beszéljenek Istenről, ha ők maguk nem hisznek a létezésében? Vigyék-e hittanra a kicsit? A kedves, de maradibb paphoz járjanak vagy a fiatal, modern szemléletűhöz?
Gyakran a hiányos ismeret az akadály
Legalább egy pontban egyezik a legtöbb szülő véleménye: szeretnék, ha gyermekük tisztában lenne a zsidó-keresztény kultúrkör alapjaival, hitvilágával. Ennek ellenére egy gótikus katedrális lényegét megérteni és megértetni eléggé bonyolult. Sokszor az alapismeretek hiánya okozza, hogy valakiből nem lesz hívő ember.
A vallás egy etikai vezérfonalat ad
Míg némely szülő kétkedve viszonyul a vallási intézményekhez, és nem szeretné egy felekezethez tartozónak tudni gyermekét, az viszont fontos a számukra, hogy gyermekük etikailag megfelelő döntéseket hozzon. Steven Carr Reuben rabbi és tanár megalkotott néhány életvezetési szabályt, amelyek az európai kultúrkörön alapulnak, vezérelvek lehetnek az életben, attól függetlenül, hogy melyik felekezethez tartozunk.
„A szabadság legalapvetőbb emberi jogunk.”
„Ne igazodj olyan értékekhez, amik károsítják emberi méltóságodat.”
„Légy megbízható.”
„Vedd a saját kezedbe az életedet, és töltsd meg értelemmel”
„Tiszteld a családodat.”
„Becsüld az életet.”
„Fáradozz szeretetteljes, bizalmon alapuló emberi kapcsolatokon.”
„Ne lopj.”
„Ne hazudj.”
„Legyél hálás azért, amid van.”
Ismertessük meg a legfontosabb történeteket és szertartásokat
Az etikai szabályokon túl a gyermekek ismerjék meg az Ó- és Újszövetség legfontosabb történeteit: a teremtéstörténetet, a tízparancsolatot, Ábrahám életét, Mózest, Jézust, a feltámadást. Legyenek a gyerekek tisztában a világvallások (zsidóság, iszlám, buddhizmus, hinduizmus) legfontosabb ünnepeivel és rítusaival is.
vallás, nevelés, etika, gyerek
Egyházunk gyerekprogramjaiért felelős testvéreinkkel beszélgetve felhívták a figyelmet arra, hogy a kisgyermekben csak 4-5 éves korára alakul ki olyan fogalmi gondolkodás, amire építeni lehet, de akkor is első sorban a bibliai alapú mesékkel (pl. vízözön, Noé bárkája az állatokkal)
A hitre nevelés áttételesebb, mint a hittanórára és az istentiszteletre járás, az imádkozás megszoktatása. Ha a gyerek felnövekedve azt látja, sőt, meg is érttetik vele, hogy a szülei vallási meggyőződésük alapján tesznek vagy nem tesznek valamit, az legalább annyira hat, mint később a formális hitoktatás. A kamaszkor nagy lelki válságaiban sokan lesznek hitehagyottak, de a felnőttkor megrázkódtatásaiban nekik már van hova visszatalálniuk. Aki megadta gyermekének az útravalót, az nyugodt lehet: az elvetett mag kicsírázik, ha eljön az érés ideje. Kinél mikor...