Gáncs Péter: Karácsony üzenete a bizalomról szól

Elengedhetetlenül szükséges a bizalom ahhoz, hogy elfogadja a magyar társadalom: a másik ember nem azért adatott, hogy „bosszantson vagy leszorítson minket az útról, hanem azért, hogy megtanuljunk együtt közlekedni az élet országútján” – fogalmazott.

Gáncs Péter azt mondta: a karácsonyi örömüzenet középpontjában az a bizalmi gesztus áll, amellyel Isten emberré lett Jézus Krisztusban, s ezzel vállalta az ember sorsát „a bölcsőtől a koporsóig”. A kereszténység a többi világvallástól eltérően ugyanis azt hirdeti, hogy Isten jött el a Földre, és nem azt várja híveitől, hogy „kapaszkodjanak fel hozzá” – magyarázta.

Az evangélikus püspök kiemelte: a magyar társadalom, illetve az azt alkotó nemzedékek és családok „széttöredezettek”. Ezért aktuális karácsony evangéliuma, hogy „újra Isten családjának tagjai vagyunk”, hiszen Jézusban Isten fia jött el egy földi családba. A benne való hit pedig erőt ad és esélyt teremt „közösségeink újraépítésére”.

Ugyanígy az egyházon belül is erősíteni kell a bizalmat a különböző egyházkormányzati szintek között. Kívánatos, hogy döntéseink konszenzus alapján szülessenek - hangsúlyozta.

Véleménye szerint a családnál és a gyermekek nevelésénél kell kezdeni azt a munkát, amelynek segítségével megállítható az egyházi közösségek létszámcsökkenése. Megemlítette az Élő kövek egyháza elnevezésű stratégiai programjukat, amely az embert helyezi középpontba. Ideértve nemcsak az egyházközségi tagokat, hanem a lelkészeket is. Utóbbiak rekreációjára, testi, lelki, szellemi erőnlétére külön oda kell figyelni. Többek között azzal is, hogy lehetővé teszik számukra a családi kikapcsolódást az egyházi üdülőkben. Az önkéntes egyházi munkatársakat, presbitereket pedig tanfolyamokkal kell felkészíteni feladataik ellátására. Ezek a képzések már több helyen elindultak – közölte az elnök-püspök.

Gáncs Péter hangot adott annak a véleményének, hogy javult a kommunikáció az állam és az egyház között, rendszeresebbek a kétoldalú találkozók, mint korábban, s hozzátette: a jelenlegi kormányzat különösen számít az egyház szolgálatára az oktatásban és a szociális szférában. Ennek megfelelően szeretnék tovább javítani az e téren végzett munkájuk színvonalát, és néhány új intézmény alapításán is gondolkodnak. Nem igényelnek ugyanakkor kiemelt támogatást az államtól, csupán azonos bánásmódot kérnek az állami, önkormányzati intézményekkel – jegyezte meg.

Az egyház erejét meghaladó feladatnak nevezte a kitelepített, ennélfogva evangélikus lakosságuktól megfosztott egykori sváb falvak templomainak fenntartását Tolna megyében. A megoldásában egyrészt állami segítségre, másrészt európai uniós pályázatokra számítanak, mivel a vallási turizmus kiépítésével részben meg lehetne menteni ezeket az épületeket. Meghatónak mondta, hogy nemegyszer maguk a kitelepítettek segítik Németországból egykori községük templomát felújítani. Reményét fejezte ki, hogy az eredeti menetrendnek megfelelően 2011-ben befejeződik az egyházi ingatlanrendezés folyamata.

Mint mondta, az egyháznak szerepet kell vállalnia abban, hogy a falvak népességmegtartó ereje nőjön, akár a munkahelyek teremtésében és az átképzésben is részt kell vállalnia. „Szerény lépések” már történtek: van, ahol teleházat, népfőiskolát alapítottak - számolt be eredményeikről az evangélikus elnök-püspök.

Gáncs Péter szerint továbbfejlesztésre szorul az egyház belső és külső kommunikációja. Külön hangsúlyt kell helyezni a világi írott és elektronikus sajtóban való egyházi megjelenésre, és a lelkészképzésben is fokozottan oda kell figyelni arra, hogy a majdani lelkipásztorok jól tudjanak bánni a tömegkommunikációs eszközökkel. Ha ma élne Luther Márton, minden bizonnyal nem templomkapura szögezné ki téziseit, hanem feltöltené azokat a világhálóra. Hozzátette azonban, hogy emellett nagyon fontos a személyes kontaktus a lelkész és a hívek között, mert „villanypásztorok nem pótolhatják az igazi lelki gondozást”.

Megjegyezte: 2017-ben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából világszerte emlékévet rendeznek a protestáns egyházak, a megelőző esztendőkben pedig ehhez kapcsolódóan tematikus éveket tartanak. Jövőre a szabadság lesz a rendezvények mottója. Ennek jegyében rendezik majd meg az egyházkerületi missziói napokat, és tartják meg Budapesten jövő februárban a Szélrózsa ifjúsági utótalálkozót, illetve augusztus végén – hosszú idő után először – Bonyhádon az egész magyarországi egyház lelkészi kara tart közös munkaévkezdő konferenciát, ahol a reformáció és a szabadság összefüggése szintén szóba kerül.

A szabadság fogalmának értelmezése során az egyház igyekszik arra is felhívni a figyelmet, hogy a társadalom nemcsak egyes személyekből áll, hanem közösséget alkot. A szabadsággal úgy kell élni, hogy az ne önzésre sarkalljon, hanem a másik ember elfogadására, megértésére, segítésére irányuljon – mondta.

Gáncs Péter közölte: 2011 pünkösdjén a budapesti Deák téri templom fennállásának 200. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre meghívják a pozsonyi és a bécsi püspököt is, hiszen a Magyarországi Evangélikus Egyházban szlovák és német nyelven is folyik a szolgálat. A különben sokszínű külkapcsolatokban kiemelkedően gyümölcsöző az immár másfél évtizedes partneri együttműködés a bajor evangélikus egyházzal.

Elmondta, hogy 2013 nyarára tervezik Sepsiszentgyörgyön az első erdélyi Szélrózsa fesztivált, amelyet az erdélyi evangélikus egyházzal összefogva szeretnének megrendezni, hagyományteremtő célzattal.