|
Rossz és bürokratikus elgondolásnak minősítette tegnap Soltész Miklós azt, hogy a szocialista kormány krízisalapját nem a karitatív szervezetek, egyházak koordinálják, hanem az önkormányzatok jegyzői. Így szerinte nagyon lelassul a rászorulók megsegítése.
Mint elmondta, épp a karitatív tevékenységet akadályozzák a szocialisták azzal a döntésükkel is, hogy a cégek részéről akár szolgáltatásként, akár áruként felajánlott adományok után kivetett áfát húszról huszonöt százalékra emelték fel. "Az idén harminc százalékkal visszaesett az adományozási kedv" – mondta Soltész Miklós. Kijelentette: a Fidesz–KDNP ezért azt kezdeményezi, hogy ezt a tételt vegye ki az Országgyűlés az áfakörből, ne kelljen ezután adózni a civilszervezeteknek és az adományozóknak. Felszólította Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, hogy ősszel, az utolsó, tisztségében eltöltött ülésnapon vetesse tárgysorozatba, majd sürgős tárgyalással vigye döntésre az ügyet. Az ellenzéki politikus reményét fejezte ki, hogy az MSZP "öregjei" átérzik ennek a fontosságát, és támogatják a Fidesz–KDNP javaslatát.
A Magyar Hírlap kérdésére, miszerint a kormány arra kötelezi az áramszolgáltatókat, hogy a fogyasztók többletbefizetéseinek hatvan százalékát a krízislapba utalják át, elmondta: sokkal jobb megoldás lenne, ha a kormány közvetlenül a rászorulókat támogatná, hogy ki tudják fizetni a tartozásaikat. A közműcégek már gyakorolták is ezt a megoldást. Szerinte ugyanis a szolgáltatások kikapcsolását követő tortúra rendkívül idegőrlő. A krízisalapból aztán nehezen, lassan, és lehet, hogy megkapják a segítséget, ami nem több, mint harminc-negyvenezer forint, de csak ezután tudnak a közműszolgáltatóhoz fordulni a szolgáltatás visszakapcsolásáért.
|
