Felesleges az érettségi tárgyak zöme

Szerdán közel 11 ezren írják meg a biológia középszintű, 4200-an az emelt szintű érettségit. Van összesen két diák, aki szerb, két másik aki francia, és hat, aki olasz nyelven ad számot biológiatudásáról. A végzős középiskolások kihasználhatták a magyar érettségi rendszer nyújtotta lehetőséget: megválaszthatták a vizsga nyelvét. A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi rendszerben a nemzetiségi- és idegen nyelveken letehető vizsgák mellett magyarul is nagyon sok tantárgy választható az euritmiától a mikrobiológián át a közlekedésépítésig. A vizsgatárgyak túlburjánzása miatt (is) egyre több kritika éri a rendszert. A magyar oktatást leíró legfrissebb szakértői anyagok is foglalkoznak e kérdéssel, mind az Oktatási Kerekasztal által 2008-ban kidolgozott Zöld Könyv, mind a Bölcsek Tanácsa által idén kiadott Szárny és teher kiemeli a pazarló rednszer tarthatatlanságát.

Húsz tárgyat sem választ ezernél több diák

A biológiából más nyelveken vizsgázók extrémnek tűnő kis számai ugyanis egyáltalán nem különlegesek: középszinten idén már 196 tantárgyra kellett kidolgozni a tételeket. Ez azt jelenti, hogy közel kétszáz tárgyból kellett felállítani vizsgabizottságokat, és lebonyolítani az írásbeli és/vagy szóbeli vizsgákat. Emelt szinten további 89 tantárgyból van lehetősége számot adni a tudásukról a maturálóknak.

Ha a 2010-es választható tárgyakat és az ezekre jelentkező diákok számát jobban megvizsgáljuk, kiderül, hogy mindössze 19 tárgy van, amit ezernél több diák választott. Az összes többi tárgy mindegyike tehát kevesebb, mint a vizsgázók egy százalékát érdekli. Az idegen nyelveken letehető változatokkal együtt a vizsgázók összesen 196 vizsgatárgyat választottak középszinten, ebből 116-ot 50-nél kevesebben. 40 tárgyból öt vagy annál kevesebb diák kedvéért dolgozták ki a tételeket, ezek között 12 olyan vizsga van, amely mindössze egy tanulót érint. Emelt szinten a 89-ből 29 tárgy érdekel ötnél kevesebb maturálót.

Az „árvatárgyak” (az egy fő által választott tárgyak) között van többek között középszinten az újgörög nyelv, az egészségügyi ismeretek angolul, az evangélikus hittan németül, de magyarul is csak egy diák választotta a környezettant és a vegyipari alapismereteket. Emelt szinten egy végzős számol be a bizottság előtt az élelmiszeripari alapismeretek, a katolikus hittan és a református hittan tárgyakból. Középszinten 5 német, 4 angol, 3-3 horvát és szlovák, 2 szerb és 1 román testnevelés érettségi lesz idén a 6702 magyar mellett.

Újra kell gondolni

A Zöld könyv szerint újra kell gondolni az érettségi tárgyak körét, mert a mai közel 200 tárgyat tartalmazó lista funkciótlan és költséges. Mint írják, ennyi tárgyra nem lehet igényes, tudományosan meg¬alapozott vizsgarendszert kidolgozni az ésszerűen ráfordítható költségekből. Másrészt a közoktatásnak nem feladata ezeknek a speciális tudásoknak a vizsgaszintű dokumentálása, a felsőoktatás pedig nem is igényli, hogy a jelentke¬zők olyan speciális ismeretekkel rendelkezzenek, amelyeket egyetlen főiskolai kurzuson meg lehet tanulni.

Ezzel a Szárny és teher kidolgozói is egyetértenek. A Bölcsek tanácsa úgy fogalmaz, hogy „ajánlatos a választható érettségi tárgyak túl szélesre szabott körének a csökkentése”. Azt is hozzáteszik ugyanakkor, hogy fontos lenne az érettségi kötelező tárgyai mellé kötelezően választható tárgyként egy természettudományos tárgy belépése is.

Az idegennyelvű vizsgák terhelik a rendszert

Az Oktatási Hivatal elnöke, ugyanakkor nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a rendszer azért pazarló, mert elaprózott tárgyak is vannak. Bakonyi László az fn.hu kérdésére kiemelte, hogy ez csak az egyik oka az eljárás drágaságának. Hozzátette: az vélhetőleg nem vetődik fel senkiben, hogy például nemzetiségi nyelven ne lehessen érettségi vizsgát tenni, vagy ha engedélyezett Magyarországon a kéttannyelvű oktatás, akkor az oktatás nyelvén ne lehessen vizsgát tenni. Természetesen, amennyiben ez utóbbi nem lenne jogilag engedélyezett, más lenne a helyzet.

Azt Bakonyi László is elismeri ugyanakkor, hogy vannak más tárgyak is, amelyekből nagyon kevesen tesznek érettségi vizsgát és ezek relatíve nagy költséggel járnak. Ezek körének esetleges szűkítése új helyzetet teremtene, de ehhez nem – vagy nem csak – az érettségi szabályokat kellene módosítani – magyarázta.

Az fn.hu számításai szeriont a 196 középfokú vizsgatárgy közül 75-öt lehet idegen nyelven is letenni, tehát ezt leszámítva, 121 különböző tantárgy közül választhattak idén a maturálók. Emelt szinten ily módon számolva, 71 különböző tárgyat kapunk.

Bár korábban az oktatási tárca úgy nyilatkozott, hogy drasztikusan csökkenteni fogja a vizsgatárgyakat 2010-re, azonban ez nem történt meg. Bakonyi László szerint középfokon egyelőre nem is fog, csökken azonban az emelt szinten letehető vizsgatárgyak száma a 2011 tavaszától Az érettségi vizsgákról szóló kormányrendelet szerint jövő májustól csak abból a vizsgatárgyból tehető emelt szintű érettségi, amelyet a felsőoktatási törvény, „mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyat nevesít”.

Több mint egymilliárd

2010-ben összesen 139 453-an érettségiznek 1166 vizsgahelyszínen, s a mintegy 140 ezer diákból 93 ezer diák a végzős középiskolás (a többiek az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító vizsgát tesznek). A diákok összesen 485 099 vizsgát tesznek le, 27 038 emeltszintűt, és 458 061 középszintűt.

Az érettségi központi költségeire összesen 1 milliárd 350 millió forintot különített el idén a kormány.