Felcímkéznék az erőszakmentes iskolákat

Egyszer egy 8-10 éves diák hívott fel, aki konfliktusba keveredett az egyik osztálytársával, és el akarta kerülni a veszekedést – mesélte az egyik segélykérő hívást az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egyik szakembere. Az intézmény ugyanis másfél hónapja egy ingyenesen hívható tanácsadó számot indított tanároknak, szülőknek és diákoknak. 

Mint Szerdahelyi Emőke mediátor elmondta, a szülők azért telefonálnak, mert nem tudják kordában tartani kamaszodó gyermeküket, lógás miatt ki akarják csapni a gyereket, vagy megverték az iskolában, és nem tudja mit tehet. A diákok az erőszakot akarják elkerülni, a tanárok pedig arra keresik a választ, meddig mehetnek el a fegyelmezésben.

Naponta 400 hívást kap az intézet, ebből is látszik, hogy igény van az erőszakmentes iskola megteremtésére. Kérdés persze az, hogy ez hogyan valósítható meg, javaslatok és ígéretek vannak, ám magyar sajátosság, hogy a probléma megoldása több szálon fut.

Az Oktatási Minisztérium egyrészt törvényben szabályozná, másrészt ajánlásokat fogalmazna meg az iskolai erőszak kezelésére. A törvényi szabályozás részleteiről Hiller István csak egy részletet árult el márciusban, hogy gyorsítottan ítélné el a tanárverőket, de jogszabályban határoznák meg, hogy milyen fenyítési eszközöket alkalmazhat a tanár, mikor csapható ki az iskolából a deviáns diák, vagy milyen büntetést kaphatnak azok a diákok, akik megverik a tanárukat vagy osztálytársukat. A tárca közoktatási szakállamtitkárságán lapunkkal azt közölték, hogy az egyeztetések folyamatban vannak, amint döntés születik és a tervezet elkészül, társadalmi egyeztetésre bocsájtják a javaslatot. 

Ötletekből pedig nincs hiány

„A törvény azonban nem ad választ mindenre. Megfogalmazza, hogy mi tilos, de azt nem mondja meg, hogy akkor mi a helyes” – mondta a Hírszerzőnek az OFI főigazgatója. Farkas Katalin szerint éppen ezért kell általános ajánlásokat megfogalmazni, a konferenciákon és tájékoztatókon pedig minden érintett, legyen az civil szervezet, pedagógus vagy iskola, elmondhatja véleményét.

Az OFI koordinálásábanindult útjára ezért „a Biztonságos Iskoláért program”, a mozgalomhoz már 136-an csatalakoztak. Párhuzamossal ezzel viszont többen is elkezdtek javaslatokat kidolgozni, mint a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben, de munkacsoport alakult az iskolai agresszió kutatására a Fővárosi Önkormányzat berkein belül is. A szerveződéseket pedig csak most sikerült egy asztalhoz ültetni, hogy júniusban le tudjanak tenni egy mindenki által elfogadott javaslathalmazt.

A tanárok szerint az agressziót az okozza, hogy a diákoknak túl sok felesleges energiájuk és szabadidejük van, a szülők nem foglalkoznak velük, nem ismerik a demokráciát és nagyfokú érzelmi bizonytalanságban vannak. „Az iskolák egy része tudja kezelni ezeket a problémákat, mások viszont nem. A mozgalom célja a tapasztalatokat cseréje. Előfordult, hogy egy iskola meghívott egy másik intézményt, hogy bemutassa, ők hogyan tudták más irányba terelni az erőszakos tanulókat” – mondta Farkas Katalin.

Több iskola például a színjátszó körökben, együttesekben és énekkarban látja a megoldást, de van ahol pszichológusok segítik a gyerekeket. A hajdúböszörményi Bethlen Gábor Általános Iskola alsó tagozatában például egy fát rajzoltak az osztályterem falára, a leveleire pedig olyan mondatok kerültek, minthogy „Ami nekem fáj, azt mással sem teszem”, vagy „A tudást nem adják ingyen”. Azóta ha probléma van az osztályban, mindig a megfelelő falevelet mutatják fel egymásnak a diákok. De van olyan iskola is, ahol délutánra behívják a szülőket nagyszülőket, hogy együtt játszanak a gyerekekkel.

Az OFI egyik javaslata szerint az iskoláknak az állampolgárságra való nevelést kellene erősíteniük, hogy egy hivatalban hogyan kell beszélni, mit jelent a demokrácia és a jogrend. A nemrég elkészült ajánlás szerint akár tanórák keretében, akár oktatási programokon be lehetne vezetni az állampolgári ismeretek átadását.

„Tiszta udvar, rendes ház” tábla helyett

Az oktatási minisztérium egyébként egy olyan program kidolgozását is várja az OFI-tól, amely szerint az iskolák kiakaszthatnának egy táblát, hogy az egy erőszakmentes intézmény. Hasonló program már működik az Öko-iskolák keretében, azaz ha valaki teljesíti a kidolgozott feltételeket, akkor megkaphatja ezt a címet.

Az erőszakmentes címke kidolgozása viszont jóval nehezebb feladat. Farkas Katalin szerint elképzelhető, hogy egy feltételrendszert dolgoznak ki, amelyet ha teljesít az iskola, akkor két évre megkaphatja a címet. Ilyen feltétel lehetne például szerinte, hogy az iskolában öt éve nem volt diákverekedés, tanárverés, vagy a házirendet is ilyen szabályok alapján határozták meg.

„Ellenőrizni viszont ezt nehéz, így az tartom elképzelhetőnek, hogy kiírunk egy pályázatot, amelyre az iskola jelentkezik, és egy bizottság adja áldását az erőszakmentes iskola elnevezésre”. A nehézséget viszont okozza, hogy nehéz egy jómódú, jobb anyagi körülmények között lévő diákok tanításával foglalkozó, és egy hátrányosabb helyzetben lévő iskolát összehasonlítani, hiszen nem ugyanonnan indulnak. Ezért akár több kategóriát is felállíthatnak. „Mindamellett egy rosszabb környéken lévő iskolának motiváló lehet, hogy tegyen valamit az erőszak ellen intézményében” – mondta az OFI vezetője.