Fakultatív hittan mindenkinek

Az egyházi társadalom volt az egyik legérintettebb réteg az ügynökkérdést tekintve – hangzott el márciusban a Hitvallók és ügynökök című film sajtótájékoztatóján. Bár a rendszerváltás óta senki nem nyert pert az egykori ügynökökkel szemben, s mint azt a szeged-csanádi püspök esete bizonyítja, rendszerint azokat marasztalják el rágalmazásért, akik ügynökvádat fogalmaznak meg, a sajtó mégis ezektől az esetektől hangos. Pedig létezett egy jóval csendesebb réteg, amely sokkal több szót érdemelne: azoké, akik minden tiltás, fenyegetés és büntetés ellenére is kiálltak hitük mellett a pártállami időkben.

Mindenekelőtt Heizer Kornélról és népes családjáról esik szó, akik a pécsi baptista közösség tagjaiként 1987-ben eladták kényelmes családi házukat Pécsett, s egy kis somogyi községbe, Bodrogra költöztek, hogy segítsék a család nélkül maradt gyermekek boldogulását. Öt gyermeket fogadtak be négy sajátjuk mellé. Heizer Kornél nevelőszülőből később a Menedék Alapítvány helyi vezetője lett, 1997-től pedig polgármester. A romos állapotú bodrogi Nádasdy-kastélyban alakítottak ki úgynevezett „Védett Otthont” egyre gyarapodó segítőikkel. Tevékenységüknek köszönhetően az elmúlt két évtizedben félszáz gyermek került itt újra családba.

Tanulságos Aczél László Zsongor pálos atya története is: gyerekként Pécs mellett találkozott először pálosokkal: 1950-ben a Jakab-hegyi kolostorból a szeme láttára hurcolták el az atyákat. Nem csoda, hogy már középiskolásként jelentkezett a pálosok titkos juvenátusába. Választása miatt a családját meghurcolták, s mivel lelkészként sem bizonyult kellően passzívnak, sehol nem maradhatott sokáig. Végül Kisberk Imre püspök vette maga mellé Székesfehérvárra, ahol titkár volt, később az Országos Liturgikus Tanács titkára lett. Amikor a rend visszakapta Gellért-hegyi rendházát, ő tarthatta a befalazott Sziklatemplom előtt az első szertartást.

Pillér József katonai szolgálatmegtagadóként a többéves börtönt is vállalta, mert ilyen tettért még a nyolcvanas években is a köztörvényesek közé zárhattak bárkit. Az erőszakmentességnek ez olyan, világszerte ritka evangélium-inspirálta fejleménye volt, hogy 1983-ban egy ENSZ-dokumentum külön is említette a magyar katolikus katonaságmegtagadókat. Így Pillért is, aki a földalatti ellenálló hálózatként működő Bokor bázisközösségi mozgalom tagja volt.

Új oldaláról ismerhetjük meg a műsorban Móka Mikit, azaz Levente Pétert is, aki magánéletében „az idealista világnézet, a kommunizmus helyett a realista istenhitet”, az evangéliumot választotta, még ha ez komoly korlátokat is jelentett a pályáján. 

Végül egy rekonstruált jelenetből a nézők annak lehetnek tanúi – Avar István és Kamarás Iván alakításában –, amikor 1989 nyarán a „vallásokkal kapcsolatos igazgatási teendőket” ellátó Állami Egyházügyi Hivatal vezetői a Szabad Európa Rádióból értesültek hivataluk felszámolásáról...