Esztergom: Időtlen méltóság

A napi politikai csetepaték hangzavarában is van időtlen méltósága Esztergomnak. Történelmi hagyománya is kötelezi erre, lakóinak büszke tartást ad a múltja. Ez a tartás azonban mindig a befogadók nyitottságával párosul.

Esztergom súlyos falú, zárt épületei ellenére mindig nyitott település volt. Nem is lehetett más, most is híd köti össze a szomszéd Szlovákiával – 2001-ben építették újjá a II. világháborúban lerombolt Mária Valéria hidat – folyami és légikikötője van. (Kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő mérnök alapította.)

Az évszázadok során fontos szerepet töltött be a kereskedelemben, a kereskedő örményeknek önálló kolóniájuk volt Esztergomban. Itt működött az ország egyetlen pénzverdéje a XIII. század elejéig.

Ma kedvelt idegenforgalmi célpont, fürdőkultúrája fejlett, múzeumai pedig több napra szóló látnivalót kínálnak. Esztergom a magyar katolikus egyház központja, ezt is hirdeti a Várhegyen az ország legnagyobb temploma, a bazilika.

A város fejlődésében komoly szerepet tölt be az autóipar s az idegenforgalom, az egyházi és a világi turizmus. A hangulatos Széchenyi tér nyaranta főként a fiatalok és a fesztiválozók találkahelye.

Híd

Mária Valéria 

I. Ferenc József lányáról nevezték el a Mária Valéria Duna-hidat, a létesítményt 1985-ben pompás ünnepség keretében adtak át. 1944-ben a németek a hídszerkezet három középső nyílását felrobbantották. Ettől kezdve a népnyelv Csonkahídnak hívta. Civil kezdeményezés nyomán, uniós segítséggel 2001-ben épült meg az esztergomi Prímás-szigetet és a szlovákiai Párkányt öszszekötő híd, mely jó szolgálatot tesz a naponta, a határon át ingázó szlovák munkavállalóknak is.

Templom

Katedrális

„Szép templomnak” hívták a Várhegy első székesegyházát. Szent István építtette szülővárosában. Az ostromok, a háborúk során teljesen elpusztult. A mostani, monumentális bazilikát 1822-ben kezdte építeni Rudnay Sándor prímás. Építészeti érdekesség, hogy az 1507-ben Bakócz Tamás érsek reneszánsz sírkápolnájának szánt épületet beillesztették az új főtemplomba. A bazilika átadására Liszt Ferenc megírta az Esztergomi misét, 1856-ban ő maga vezényelte. A főszékesegyház kincstárában királyok szarvserlegeit ésliturgikus tárgyakat lehet megcsodálni.

Infó: Szentistván tér 1. telefon:+36 (33) 402-354. nyitva: márc. 28. – okt. 30. között. reggel 8-tól este 6-ig.t élen délután 4-ig.

Kőtár

Román és gót

Négy állandó kiállítása van a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának, mely arról is nevezetes, hogy az itt feltárt Mértékletesség című freskóról 2007-ben bejelentették: valószínűleg Boticelli munkája. A négy kiállítás pedig: Esztergom évszázadai, Díszfegyverek, Fejezetek a magyar pénzverés történetéből és a Kőtár (Lapidarium), ahol megtekinthető Magyarország egyik leggazdagabb román és kora gótikus faragott kő gyűjteménye.

Infó: Szentistván tér 1. Telefon: +36 (33) 415-986 e-mail: varmegom@invitel.hu. nyitva: november 1. – március 31. között 10-től délután 4-ig, máskor 10-től délután 6-ig, hétfőn zárva.

Barokk

Vízügyi múzeum

Esztergom egyik legszebb barokk épületében kapott otthont a vízügyi emlékhelyek hálózatának központja. A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban a vízépítés során alkalmazott eszközök, többek között régi szivattyúk, tervrajzok, fotók, szobrok láthatók.

Infó: Kölcsey u. 2. Telefon: +36 (33) 500-250, e-mail: vizugyi.esztergom@museum.hu, nyitva: szerdától hétfőig,május 1-jétől október 31-ig délelőtt 9-től délután 5-ig,máskor délután 4-ig.

Macskalépcső

Szerelmesek helye

A történelmi útvonalon sétálók vagy éppen a szerelmespárok kedvenc helye a középkori Macskalépcső, melyet a várban tanyázó német katonák az újkorban neveztek el így. A lejáró a külső várfalon át egészen Vízivárosig vezet.