Erdő Péter: Európa gondoskodni fog a rászorulókról

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke José Manuel  Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének a meghívására vett részt  és tartott előadást a Vallási Vezetők Találkozója című rendezvényen,  amelyet idén a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni  küzdelem témájának szenteltek. Részt vett a találkozón Herman Van  Rompuy, az Európai Tanács, valamint Jerzy Buzek, az Európai  Parlament elnöke is.
.
Barroso 2005-ben kezdeményezett először találkozót a különböző vallások vezetői számára, így ez most a hatodik ilyen rendezvény. Tizennégy uniós tagállamból összesen mintegy húsz keresztény, zsidó, illetve mohamedán egyházi személyiség gyűlt össze ezúttal a Berlaymont épületben, sőt, a szikh és a hindu közösség is képviseltette magát.
.
„Önmagában még a jól működő intézményi háttér sem helyettesítheti a személyes szeretetet és gondoskodást" – emelte ki előadásában Erdő Péter. Kifejtette, hogy a szegénységet nem szabad  kizárólag a tulajdon mennyiségében, értékében mérni, hiszen az élet minőségét ennél sokkal több szempont határozza meg, a tiszta ivóvízhez való hozzájutástól a testi és lelki egészség állapotáig.
 
„Egyházunk tanítása szerint az emberiség és minden egyes ember  Isten szeretete folytán létezik. Ez az a szeretet, amely minket a másik ember elfogadására és szeretetére indít. Ezért van az, hogy egyházunk éppen a hit alapján ma is önfeláldozó tevékenységre törekszik a szociális területen, mégpedig nemcsak intézményes segítség, hanem személyes kapcsolatépítés és nevelés útján is" – mondta a magyar bíboros. Az egyház – hangsúlyozta – olyan szolidáris humanizmus mellett áll ki, amely képes megteremteni a minden ember méltóságán és szabadságán alapuló társadalmi, gazdasági, politikai  rendet.
 
Barroso rámutatott arra, hogy Európában több millió polgár él a társadalmi kirekesztés határán. Ez – fogalmazott – „voltaképpen szegénységi bizonyítvány a világ egyik leggazdagabb régiója számára. A válságból való európai kilábalásnak és az ennek nyomán jelentkező gazdasági növekedésnek együtt kell járnia a legkiszolgáltatottabb csoportok társadalmi integrációjával." Az egyházak és vallási közösségek fontos szerepet játszanak az uniós tagállamokban a szociális szolgáltatások biztosítása terén – hangsúlyozta az EU végrehajtó testületének irányítója.
 
A találkozón a hitéleti vezetők támogatásukról biztosították az  Európa 2020 stratégiát, az abban foglalt szociális és oktatáspolitikai célokat. Arra bíztatták az európai intézményeket, hogy fokozott erővel törekedjenek a munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönnyítésére, a tagállami szociális szolgáltatások jobb  összpontosítására, az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés terén az esélyegyenlőség biztosítására.
 
Jelen volt a találkozón Andor László, a foglalkoztatás, a szociálpolitika és a társadalmi összetartozás kérdéseiben illetékes EU-biztos, valamint Tőkés László (képünkön jobbra), az Európai Parlament alelnöke is. Tőkés a találkozót követő sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: Európa keleti, kevésbé szerencsés felén, a volt vasfüggönynek azon az oldalán, ahol évtizedeken át kommunizmus uralkodott, sokkal mélyebb a szegénység, mint Nyugat-Európában. Ennek leküzdése érdekében közös szolidaritásra szólított fel. A posztkommunista térségben különösen nehéz helyzetben élő társadalmi csoportok között külön említette a cigányságot, illetve a kisebbségeket.
 
Az MTI-nek nyilatkozva a volt erdélyi református püspök elmondta, hogy jelenlegi tisztségében, az Európai Parlament alelnökeként ő felelős az egyházakkal való kapcsolattartásért. E feladatát ellátva arra törekszik, hogy az uniós intézmények és az egyházak közötti párbeszéd ne maradjon esetleges, hanem intézményesüljön, és az Európai Parlamentben is jöjjön létre ezzel foglalkozó állandó hivatal.
 
Az egyházak nem helyettesíthetik az uniós és az állami intézményeket, miként utóbbiak sem pótolhatják az egyházakat, ezek a  tényezők inkább egymás kiegészítői lehetnek – mondta Tőkés László.  Az egyházak – tette hozzá – nehéz helyzetben, „ár ellen úszva”  igyekeznek betölteni hivatásukat, leküzdeni az önzést. Míg Kelet-Európában a korábbi évtizedekben a kommunista ateizmus rombolta a vallásosságot, addig Nyugat-Európában a vallástalanság vulgáris materializmusa uralkodott el – fűzte hozzá magyarázatként.