Erdély Románia Tibetje?
Az EP-képviselő Tőkés László püspök erdélyi egyházi emberként és az erdélyi magyarság képviselőjeként üdvözölte Európában a dalai lámát. Úgy fogalmazott: „Erdélyből jövök, arról a földről, ahol Kőrösi Csoma Sándor szülőföldjéről, Székelyföldről, Románia „»Tibetjéből« érkezem, amely éppen úgy területi autonómiájáért küzd, miként Szentséged országa". Forrás: 168 óra
Dalai láma - Tőkés László
A dalai láma tél eleji látogatása Európában zajos visszhangokat keltett világszerte. A hivatalos Peking sértődöttsége afölött, hogy a Nobel-békedíjasok gdanski találkozóját felhasználva Nicolas Sarkozy francia államfő is beszélgetett az 1959 óta emigrációban élő tibeti vallási vezetővel. A láma körútja során az Európai Unió brüsszeli székhelyére is ellátogatott, ahol decemberben az Európai Parlament számos képviselőjével találkozott.
Időközben eljutott hozzánk több, az eseménnyel kapcsolatban kiadott, illetve megjelent írásmű, amelyek tanúsága szerint Tőkés László püspök személyesen fejezte ki tiszteletét a buddhista egyházi vezető iránt. Felhasználta az alkalmat, hogy a távolról érkezett vendégnek részleteiben ismertesse álláspontját a szűkebb környezetével kapcsolatos problémákról.
Az EP-képviselő püspök brüsszeli sajtóirodája által kiadott közlemény szerint Tőkés László erdélyi egyházi emberként és az erdélyi magyarság képviselőjeként üdvözölte a dalai lámát. „Erdélyből jövök, arról a földről, ahol Kőrösi Csoma Sándor, a tibeti tudományosság megalapítója, az első tibeti-angol szótár megalkotója született. Szülőföldjéről, Székelyföldről, Románia „»Tibetjéből« érkezem, amely éppen úgy területi autonómiájáért küzd, miként Szentséged országa" – mondotta.
A püspök, a jelen lévő dél-tiroli, illetve olaszországi EP-képviselők támogatói szerepét is méltatva, Dél-Tirol modellértékű autonómiáját állította a tibetivel párhuzamba. Befejezésképpen Tőkés László az erdélyi magyarság szolidaritásáról biztosította a dalai lámát, majd a Remény és Valóság című könyvének angol nyelvű kiadását, valamint egy erdélyi látogatásra szóló meghívást is tartalmazó levelét nyújtotta át neki – fogalmaz a kiadott közlemény.
A találkozó híre természetesen eljutott Romániába is, ahol a tekintélyes napilap az Evenimentul zilei vezércikkben foglalkozott a témával.
A szerző, Florian Bichir bevezetőjében leszögezi, hogy neki személy szerint semmi baja a magyarokkal, ellenkezőleg, rendkívül értékeli őket. „Szeretem az ambíciójukat, a Habsburg-impériumtól örökölt pontosságukat, méltóságukat és odaadásukat, amellyel múltjukat és hagyományaikat védik. Soha nem egyeznék bele abba, hogy az Erdélyben élő magyar származású lakosság valamilyen igazságtalanságot szenvedjen el. Hogy megalázzák vagy csúfot űzzenek belőle, hogy jogait lábbal tiporják… A nagy Iuliu Maniu (erdélyi román parasztpárti politikus, Erdély Romániával való egyesítésének egyik fő mozgatója, majd a két világháború közötti Románia meghatározó politikai figurája, nevéhez kötődik a hírhedt Maniu-gárda, melynek tagjai számos magyart legyilkoltak a II. világháború vége felé. – a szerk.) azt mondta: nem azért hajtottuk végre a gyulafehérvári Egyesülést, hogy elnyomottakból elnyomókká váljunk, hanem mert tudom, mit jelent, ha a nemzetedet üldözik. Besszarábiában a románok a nyakuk körül érzik az orosz szeretetet, a szláv korbács tépi szét testvéreink testét.”
A nagy ívű bevezető után Bichir azt a konzekvenciát vonja le, hogy lehetetlen számára megérteni „a szélsőséges magyarok egyes gesztusait, akik között különös szerepet tölt be Tőkés László püspök. Az egyház embere, miután EP-képviselő lett, sikeresen áttáncolt ismét az idegszálainkon.”
A szerző idézi a püspök szavait, aki a dalai lámával való brüsszeli találkozásakor kijelentette, hogy Székelyföld Románia Tibetje, majd „behízelgésnek” minősíti, hogy Tőkés biztosította a tibeti vezetőt az erdélyi magyarok szolidaritása felől. Azzal kapcsolatban pedig, hogy az EP-képviselő meghívta a lámát Erdélybe, a gesztust „zseniális ötletnek” minősítve elképzelhetőnek tartotta, hogy esetleg együtt celebrálnak majd istentiszteletet, vagy pedig Tőkés hívei áttérnek a buddhizmusra.
Az Evenimentul zilei vezércikke a következő mondatokkal zárul: „A viccet félretéve, Tőkés újra elvetette a sulykot. Kezdem azt hinni, hogy beteges az az önfejűség, amellyel folyamatosan sértegeti Románia történelmét. Egy dolog harcolni jogokért, de az már túlságosan sok, hogy folyamatosan sértegesd polgártársaidat. És mivel az egyesült Európában határok már nincsenek, nem értem, honnan jön egyes hargitaiaknak és kovásznaiaknak ez az archaikus szegregációs késztetése. Hiszen bebizonyosodott: illúzió, hogy egymagukban prosperálhatnak. A valóságban komoly tanulmányok bizonyították be, hogy amennyiben Marost leszámítjuk, Hargita és Kovászna megye helyi költségvetési bevételei a moldvai átlagnál nem sokkal nagyobbak. Tőkés egy beteg románellenes marad.
Talán Horthy reinkarnációja, hiszen amúgy is a buddhizmusról beszéltem.”
Őszentsége, a Dalai Láma kezébe
Szoros figyelemmel követtem az idén az Ön arra irányuló erőfeszítéseit, hogy párbeszédet folytasson Kínával, a tibeti nép autonómiájának megszerzése érdekében. Aggodalommal látom, hogy a kínai hatóságok figyelmen kívül hagyják a tibetiek szabadságvágyát, és továbbra is elnyomják az Ön népét. A márciusi lhaszai és más városokbeli brutális események nyomán abban a reményben kerestem meg Önt – megelőző – együttérző levelemmel, hogy a 2008-as Olimpiai Játékok házigazdájára nehezedő nemzetközi nyomás történelmi esélyt nyújt Kínának Tibettel kapcsolatos politikájának megváltoz-tatására, és arra, hogy az Ön népének alapvető jogait szava-tolja.
Nagy hatással volt reám az Európai Néppárt lengyel küldöttsége szervezésében júliusban rendezett fotókiállítás, mely a „TIBET: utazás az olimpiai úton, és a tovább vezető út" címet viselte. Anna Posluszna fényképész feltárta előttünk az ősi Tibet elbűvölő szépségeit és napjaink Tibetjének megrázó tragédiáját.
Ott helyben eldöntöttem, hogy a kiállítást szülőhazámba, Erdélybe is meghívom.
Talán Ön is tudja, hogy Erdély Románia „Tibetje". Az erdélyi magyarok, Kőrösi Csoma Sándornak, a tibetológia megalapítójának, a legelső tibeti-angol szótár megalkotójának a népe saját tapasztalatából igen jól tudja, hogy mit ért Ön "kulturális népirtáson" és "demográfiai agresszión". Ennek ellenére, megadatott nekünk az áldás, hogy megtapasztaljuk a békés ellenállás erejét és hatalmát, 1989-ben, amikor az én kicsiny temesvári keresztény gyülekezetem hitbéli bátorsága a romániai kommunistaellenes forradalom kirobbanásához vezetett.
Kértem felvételemet az Európai Parlament Tibet Intergroup frakcióközi csoportjába azért, hogy népének ügyét közvetlenül is támogathassam.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy meghívjam Önt Erdélybe. A Tibetről szóló, tervbe vett fotókiállítás megnyitó-ja kiváló lehetőséget nyújtana arra, hogy Önt lakóhelyemen, Nagyváradon üdvözölhessük. Ugyanakkor örömmel mutatnám meg Önnek az erdélyi Csomakőröst, azt a kis falut, ahol 225 esztendeje Kőrösi Csoma Sándor meglátta a napvilágot, valamint egykori, nagy múltú iskoláját, a nagyenyedi kollégiumot.
T i s z t e l e t t e l:
Tőkés László püspök,
európai parlamenti képviselő
