Embrionális őssejtkutatás – igen vagy nem?
Az utóbbi napokban ismét nagy nyilvánosságot kapott a médiában az emberi embrionális őssejtek felhasználásával történő gyógykezelés kérdése. A katolikus álláspontról Hámori Antal kánonjogászt, az Életvédő Fórum alelnökét kérdeztük. Forrás: Magyar Kurír
– Miért tartja elfogadhatatlannak az Egyház az emberi embrionális őssejtekkel történő gyógykezelést?
– Semmilyen jónak tartott cél – jelen esetben a súlyos betegségekben szenvedők gyógyítása – nem igazolhat olyan eszközt, amely sérti az ember életét, illetve méltóságát. Az emberi embrionális őssejtkutatás elsősorban azért elfogadhatatlan, mert az embrió életének kioltásával jár. Emberi embriót kutatási célból létrehozni szintén tilos, mert ezzel az embriót eszköznek, egyszerű biológiai anyagnak tekintik, amivel sértik az emberi méltóságot. Az emberi lény soha nem tehető pusztán tárgy- vagy eszközértékűvé; biológiai anyagként történő felhasználása súlyosan elítélendő cselekmény, hiszen a genetikai önazonossággal rendelkező, koordináltan fejlődő lényt lealacsonyítja, eszközértékűvé degradálja.
Fontos továbbá, hogy az őssejtkutatás a beteg ember életét, egészségét se kockáztassa aránytalanul. Noha az ilyen beavatkozást egyes állami szabályozások szigorú feltételek, engedélyezési-jóváhagyási eljárás mellett megengedik betegségmegelőzési, illetve terápiás célból, az emberi embrionális őssejtkutatás ebből a szempontból sem elfogadható, mivel a beteg ember életét sok esetben aránytalan kockázattal veszélyezteti.
– Hogyan függ össze az embrionális őssejtkutatás a mesterséges megtermékenyítéssel?
– Az emberi embrionális őssejtkutatás feltételezi az ún. mesterséges megtermékenyítési eljárást, ugyanis az állami szabályozás kizárólag mesterséges megtermékenyítési eljárásból származó ún. számfölötti, illetve sérült, károsodott embriók felhasználását engedi meg. A mesterséges megtermékenyítési eljárás az Egyház álláspontja szerint eleve elfogadhatatlan, mivel egyrészt az ún. számfölötti embriók elpusztításával jár, másrészt szétválasztja az élet továbbadását, a megtermékenyítést a házastársi aktustól, ami ellentmond az ember hivatásához tartozó méltóságának, hogy nem orvosok, kémikusok beavatkozásának termékeként, hanem isteni ajándékként fogadja el a gyermeket. A heterológ mesterséges megtermékenyítés, vagyis amikor harmadik személy bocsátja rendelkezésre az ivarsejtjét, súlyosan sérti a házasság egységét, a házastársak hűségét és méltóságát, valamint a szülői hivatást és a gyermek jogát, hogy házasságban és házasság által foganjon és szülessen a világra. Ezért az Egyház csak olyan orvosi eljárásokat tart megengedettnek, amelyek nem helyettesítik a házastársi aktust, csupán elősegítik természetes céljának elérését. Ha ez nem lehetséges, az Egyház az örökbefogadást javasolja.
A mesterséges megtermékenyítés során létrejövő számfölötti embriók elpusztítása lényegileg magzatelhajtásnak minősül. A hatályos Codex Iuris Canonici 1397. kánonja alapján kísérleti stádium esetében emberölés kísérlete miatti büntetendő cselekményről van szó az ott meghatározott büntetésekkel, 1398. kánonjának alkalmazásában pedig, vagyis amikor a büntetendő cselekmény eredményes, az önmagától beálló kiközösítéssel büntetni rendelt magzatelhajtás bűncselekménye valósul meg; a Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium 1450. kánonjának 1. §-a alapján kísérleti stádiumnál emberölés kísérlete, 2. §-a szerint eredményes magzatelhajtás miatti büntetendő cselekmény megvalósulásának esete áll fenn. (Az Életvédő Fórum emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokkal kapcsolatos részletes állásfoglalása itt olvasható – a szerk.)
– Mit ajánl az Egyház az emberi embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatás helyett?
– Van az őssejtkutatásnak olyan formája, amit az Egyház erkölcsi és jogi szempontból is elfogadhatónak, sőt reményt keltőnek tart, ez pedig a felnőtt szervezetből származó őssejtekkel végzett kutatás. Ezek az eljárások, amelyekhez fejlett emberi szervezetből (köldökzsinór-vérből, csontvelőből vagy méhlepényből) nyerik az őssejtet, nem veszélyeztetik az emberi lény életét, épségét és méltóságát. Amennyiben ezek a beavatkozások humánusak, vagyis nem sértik az emberi méltóságot, nem jelentenek aránytalan kockázatot az egészségre, és nem nyereségvágyból alkalmazzák őket, úgy az Egyház álláspontja szerint szabadon használhatóak gyógyításra, betegségmegelőzésre, rehabilitációs célra. (Az Életvédő Fórum embrionális őssejtkutatással kapcsolatban 2008. június 19-én kiadott állásfoglalása itt olvasható – a szerk.)
