Emberi jogi támogatás az adóhivatalnak: Elfogadták az egy százalékos felajánlásról szóló jelentést

Az APEH elnöke jelentésében elmondta, 2009-ben négymillió 638 ezer bevallást dolgoztak fel, ebből hárommillió 647 ezren vallottak nulla forintot meghaladó bevételről, és egymillió 792 ezren rendelkeztek a felajánlásokról, összesen 18,1 milliárd forint értékben. Közülük egymillió 730 ezren tettek legalább egy érvényes nyilatkozatot adójuk egy százalékának felajánlásáról egyházaknak vagy civil szervezeteknek, ami így összesen 17,2 milliárd forintot tesz ki.

Összesen 29709 civil szervezetnek érkezett szja-felajánlás tízmilliárd 59 millió forint értékben, 169 egyház kapott ötmilliárd 107 millió forintot a felajánlásokból, és két kiemelt költségvetési irányzat javára is ajánlottak fel kétmilliárd 18 millió forintot – közölte Szikora János. Beszélt arról is, hogy az érvénytelen felajánlásokból 42 ezer esetet azért kellett elutasítani, mert az adózónak volt tartozása. Mintegy 13700 esetben rossz technikai számot adtak meg, 9300 alkalommal pedig késve nyújtották be rendelkezéseiket a magánszemélyek. Előfordult az is háromezer esetben, hogy nem csak egy civil kezdeményezettet jelöltek meg, 1900-szor pedig megszűnt civil szervezetet támogattak az adózók.

Szikora János hangsúlyozta, az APEH az szja-felajánlások felhasználását ellenőrizte, melynek során megállapította, hogy az alapítványok többsége szabályosan használta fel a rendelkezésükre álló összegeket. Problémaként említette ugyanakkor az adminisztrációs hibákat, valamint a közzétételi kötelezettség elmulasztását. Elmondta azt is, hogy 2010-re 15 újonnan alakult egyháznak adtak technikai számot, így a legközelebbi adóbevalláskor már 184 egyház közül lehet választani.

Balog Zoltán, a bizottság fideszes elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „egymilliárd forintról van szó, ami nem jutott el az egyházakhoz az érvénytelen felajánlások miatt". Egyúttal vélelmezte a tíz felajánlónál kevesebbel rendelkező egyházakkal kapcsolatban, hogy nem érik el az egyházalapításhoz szükséges 100 fős tagságot.

Pettkó András MDF-es politikus hozzászólásában kitért arra, hogy jogszabály-módosításra van szükség, amelynek értelmében bizonyos megkapott felajánlott összeg felett minden szervezetet ellenőrizni kellene, mert „közpénzről van szó".

Semjén Zsolt KDNP-s országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet: érvénytelen nyilatkozat esetében az APEH, indokolja meg az adózónak, miért nem érvényes a rendelkezése. Annak a kérésének is hangot adott, hogy az egyházi és civil szervezetek részéről is lehessen ellenőrizni, megérkeztek-e a felajánlások.

Mészáros István László, a Hit Gyülekezete képviseletében a határidő elmulasztásával kapcsolatban kételyének adott hangot, mert szerinte sok esetben időben érkeztek a felajánlások az APEH-hez. Vidéken a kizárólag nyugdíjjal rendelkezők felajánlásai közül többet nem vettek át az APEH ügyintézők. Nem csak APEH-nyomtatványon, hanem nyilatkozatot mellékelve is lehet felajánlani az szja egy százalékát, holott az ilyenek közül is többet elutasítottak. Egy szakértői testület felállítását is szorgalmazta, amely szúrópróbaszerűen ellenőrizné, hogy az érvénytelennek minősített felajánlások valóban azok voltak-e.

Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a bizottság alelnöke megjegyezte: a mostani rendszer az alapítványokat támogatja inkább az egyéb társadalmi szervezetekkel szemben, mert az állam a különböző intézmények mellett működő alapítványok szja-támogatásán keresztül járul hozzá a humán szolgáltató szektor működéséhez.

Szikora János válaszában elmondta: küldtek leveleket azoknak, akik nem jól töltötték ki adópapírjaikat. Utalt arra, hogy az elektronikus ügyfélkapun keresztül lehet értesítést kapni, hogy megérkezett-e a megjelölt célszervezethez a felajánlás. Elmondta azt is: 2008 decemberétől lehetőség van arra, hogy a civil szervezetek utólag fizessék be köztartozásaikat, és előbb kapják meg a felajánlásokat. Egyúttal arra is rávilágított, hogy úgynevezett külön adózó jövedelemből nem, csak összevont adóalapból lehet az egyházaknak felajánlani az szja-ból.