Elveszett faj az emberré válás törzsfáján

Eddig még nem fordult elő, hogy mindenféle csontmaradvány nélkül, csupán genetikai vizsgálatok alapján, DNS-elemzéssel jelöljék ki a helyét az emberré válás törzsfáján egy új fajnak. A dolgot még különösebbé teszi, hogy ez az ismeretlen faj szinte „kortársa” volt a Neander-völgyi embernek és a modern embernek.

„Szinte sokkolt minket a felfedezés, hogy találtunk egy új fajt, amelytől semmilyen régészeti nyom nem került elő, ráadásul ez a titokzatos faj egy eddig ismeretlen migrációs hullámmal, mintegy egymillió éve lépett ki Afrikából” – mondta el Svante ­Pääbo genetikus, kutatásvezető, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársa. Az ujjcsont, aminek DNS-elemzését elvégezték, egy 48 000–30 000 éve az Altaj-hegységben élő hominidaegyedtől származik.

Paleoantropológusok hosszadalmas viták után ma úgy vélik, a hominidák több külön hullámban hagyták el Afrikát. A sort feltehetően a Homo erectus nyitotta meg mintegy 1,9 millió éve. A Neander-völgyi ősei 500 000–300 000 éve hagyták el Afrikát, míg fajunk, a modern ember mintegy 50 000 éve.

Csakhogy a 2008-ban előkerült ujjcsont – amelyről antropológusok úgy vélték, hogy Neander-völgyi egyedtől származik – genetikai vizsgálata új forgatókönyvet sejtet: úgy tűnik, hogy a H. erectus után más hominidafajok is elhagyták Afrikát – mondta el Pääbo. A Gyenyiszov-barlangból elő­­került régészeti leletek alapján a régészek úgy vélték, hogy a barlangba először 125 000 éve Neander-völgyiek, majd modern emberek telepedtek be, s ők lakták azt időszakosan.

Csakhogy az ujjcsont mitokondriális DNS-vizsgálata különös DNS-szekvenciát mutatott. Kiderült, hogy a csont egy eddig ismeretlen hominidafajtól származik. De a genetikai elemzések azt is kimutatták, hogy ennek az új fajnak, valamint a barlang környékén élt Neander-völgyinek és a modern embernek a közös őse 1 313 500 és 779 300 között élt a barlang környékén, vagyis ez a közös ős már 1 313 500 éve megjelent Dél-Szibériában.

Pääbo munkatársaival most nukleáris DNS-t igyekszik kivonni a Gyenyiszov-fosszíliából. Ez lehetővé tenné az új faj pontos meghatározását és arra a kérdésre is választ adna, hogy keveredett-e a Neander-völgyi a modern emberrel. 

A kutatók a rejtélyes Gyenyiszov-hominidát hipotetikusan egyelőre X-asszonynak nevezték el, noha a vizsgált egyed nemét eddig nem tudták meghatározni, azt csak a nukleáris DNS-ből tudják megállapítani. X-asszony ujjmaradványának régészeti rétegében egyébként karkötőket és egyéb olyan tárgyakat is találtak régészek, amelyeket egyértelműen a modern emberek készítettek. Ez alátámaszthatja azt az elképzelést, hogy egy időben több hominidafaj lakta a barlangot.

Bizonyossággal most annyit lehet leszögezni, hogy legalább három különböző hominidafaj élt 40000 éve az Altaj-hegységben” – mondta el Pääbo professzor.

Terence Brown, a Manchester Egyetem genetikusa szerint a DSN-vizsgálatok a jövőben egyre több eddig ismeretlen ősünket fedezik majd fel, megmutatva ezzel, milyen fajokkal találkozott a modern ember a hosszú úton, amelyet Afrikától Eurázsiáig megtett.

Ian Tattersall, a New York-i Természettudományi Múzeum antropológusa szerint egyáltalán semmi meglepő nincs abban, hogy ugyanazon régióban, ugyanazon időben legalább 2-3 különböző hominidafaj élt egymás mellett. Amelyik korból nincs ilyen adat az emberré válás 6-7 millió évéből, az csak kevés ismeretünknek köszönhető, nem pedig a tényeknek – véli Tattersall.

Ugyanakkor Erik Trin­kaus, a Washington Egyetem paleoantropológusa egyelőre szkeptikus az új felfedezéssel kapcsolatban: „Egyetlen csontdarab vizsgálata nem igazán meggyőző, ennek alapján nem mernék új faj felfedezéséről beszélni” – nyilatkozta a világhírű professzor.

Pääbo azonban hangsúlyozza, a mitokondriális elemzés alapvető és hangsúlyos genetikai különbözőségeket mutatott ki X-asszony, a Nean­der-völgyi és a modern ember esetében, mindhárom faj jól elkülöníthető egymástól a kapott genetikai eredmények alapján.