Élettársi igen: bírósági nem!

Létrehozás: 2008. december 17., 10:23 Legutolsó módosítás: 2008. december 17., 10:26

BUDAPEST – Nem lép életbe az élettársaknak az eddigieknél jóval több jogot adó törvény. Forrás: Blikk

Nem járnak egyelőre a házasokhoz hasonló jogok az élettársaknak: tegnap megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt az Alkotmánybíróság (AB).

A liberálisok és a jogvédő civil szervezetek felháborodtak a döntésen, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig arra kérte Draskovics Tibor igazságügy-minisztert, hogy dolgozzák át a jogszabályt.

Ez a törvény mind a férfi-nő kapcsolatban élőknek, mind az egynemű pároknak a házastársakéhoz hasonló jogokat biztosított volna. Ez pedig – így a testület – az alkotmány által védett házasság „megkettőzése” lenne. A Blikk utánajárt, mit is jelent a „megkettőzés”.

– Valójában egy rendkívül szellemes megoldással állt ki az Alkotmánybíróság az alkotmányos házassági modell mellett – mondta Kolláth György alkotmányjogász.

– Azt mondják: van nekünk egy teljes jogkörrel bíró intézményünk, vagyis a házasság. Akkor minek egy olyan törvény, ami még kevesebb jogot is biztosít például örökbefogadás esetén? A magyarázat logikus, csakhogy ezzel az indokkal nem jogot adtak, hanem elvettek. Egy rosszabb vagy jobb karóra megvásárlásánál is én magam dönthetem el, melyikre van szükségem – mondott példát Kolláth.

A politológus úgy látja, nem kell mögöttes tartalmat keresni az Alkotmánybíróság döntésében.

– A határozat jogi kérdés – mondta Kiszelly Zoltán. – A dolog másik oldala, hogy maga a téma jelentősen átpolitizálódhat megint. Elsősorban az SZDSZ szorgalmazhatja újra, hogy megállapodásra jussanak az egynemű párok együttéléséről.

Az AB döntését Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke sajnálatosnak nevezte. Közölte: pártja célja, hogy olyan törvény szülessen, amely biztosítja az azonos nemű párok jogegyenlőségét.

Miről szól a törvény?

A jogszabály az azonos nemű pároknak, valamint azon férfinő kapcsolatban élő pároknak biztosítana jogokat, akik nem kívánnak összeházasodni.

Lehetővé tette volna, hogy:

– az élettársak között vagyonközösség jöhessen létre, vagyis közösen birtokolhassanak ingatlant vagy ingóságokat,
– az élettárs intézhesse párja hivatalos ügyeit,
– akárcsak a rokonok esetében, az élettárs is kapjon kórházi felvilágosítást párja állapotáról,
– büntetőeljárás esetén az élettárs megtagadhatja a tanúvallomást,
– özvegyi nyugdíjra legyenek jogosultak egymás után.

A törvény azonban nem jogosította volna fel a párt gyermek örökbefogadására.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben

élettársi kapcsolat

Elküldte Szabó-Pap Gabriella idő 2008. december 17., 11:24
Az Alkotmánybíróság döntése szimpatikus. Azt hiszem, a törvény túl sokat tartalmazott. Az valóban jó lenne, ha a tartósan együtt élők kaphatnának felvilágosítást a kórháztól párjuk állapotáról, és az is jó lehet (bár rejt magában csapda-lehetőséget), hogy egymás hivatalos ügyeiben eljárhassanak. Ezt azonban egy közjegyzőileg hitelesített meghatalmazás alapján is meg lehetne oldani, ha más törvények ezt lehetővé tennék.
Más szituációban is jól jönne ilyen jogi lehetőség, pl. fizikailag magatehetetlen személyek gondozói számára. (Gyámság alá csak azt vonják, aki mentálisan képtelen ügyei intézésére, ez megalázó lenne egy szellemileg ép idős ember számára)