Egyházi iskolák: törvénysértésre készül a kabinet
A törvényeket megkerülve, kormányrendelettel határozná meg a tavalyi év után az egyházaknak járó közoktatási kiegészítő normatíva összegét a kabinet, és csak jövőre fizetné ki a támogatást. A felekezetek tiltakoznak, de már két parlamenti bizottság a javaslat mellé állt, ezért elképzelhető, hogy az ellenzék által is kifogásolt módosító indítványt megszavazza az Országgyűlés. Forrás: Magyar Hírlap / Kacsoh Dániel
A kabinet legújabb tervei szerint nem a zárszámadási törvényben, hanem kormányrendelettel határozná meg az egyházi közoktatási intézményeknek járó úgynevezett kiegészítő normatívát. A Csiha Judit (MSZP) által vezetett alkotmányügyi bizottság a múlt héten erre vonatkozó javaslatot fogalmazott meg, és hétfőn az oktatási bizottság kormánypárti többsége is rábólintott. Egyházi forrásból határozottan cáfolták, egyúttal visszautasították a javaslat bevezetőjében megfogalmazott kitételt, miszerint azt az egyházakkal egyeztetve tették le az asztalra. A 2008-as költségvetési törvény végrehajtásához benyújtott módosító indítvány szerint a zárszámadási törvényt az idén kivételesen úgy fogadnák el, hogy abban nem szerepelne a kiegészítő normatíva összege. Ezt a tételt egyébként mindig az előző évre vonatkozóan, az önkormányzatok oktatásra fordított támogatásainak tükrében határozzák meg, a vatikáni szerződésben foglaltak szerint. Az indítvány ellen három történelmi egyház közös közleményben tiltakozott, Csanády Márton szociológus pedig az oktatási bizottság ülésén alkotmánysértőnek nevezte a javaslatot, mondván, hogy az súlyosan diszkriminatív az egyházi iskolába járó diákok szempontjából.
Papp Kornél, a református zsinat oktatási kabinetjének vezetője lapunknak elmondta: a javaslat ellentétes az egyház-finanszírozásról szóló törvénnyel, a szerint ugyanis a kiegészítő normatívát csak törvényben lehet szabályozni. Erre az Állami Számvevőszék is többször figyelmeztette a kormányzatot, úgy tűnik, hiába. A tavalyi évre vonatkozó kiegészítő normatíva összegét egyébként először úgy állapította meg az oktatási tárca, hogy a felekezeteknek kell 366 millió forintot visszafizetniük az államnak, majd úgy volt, nekik jár csaknem kilencszázmillió, legutóbb pedig – a mindenkit érintő megszorításokra hivatkozva – nulla forintban határozták meg a támogatást. Mindez néhány héten belül történt. A zárszámadási törvény tervezetéhez benyújtott adatok alapján 4,6 milliárd járna az egyházaknak – állítja az oktatási szakértő.
Idetartozik, hogy az Állami Számvevőszék korábban megállapította: 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben összesen mintegy hárommilliárd forinttal kevesebbet szánt az állam az egyházi oktatásra. A felekezetekkel való kapcsolattartásért – akkor még – felelős oktatási tárca vezetője, Hiller István azóta sem volt hajlandó kifizetni az elmaradást az érintetteknek.
Lemaradt a vallási kérdés, Sólyom vétózott
Sólyom László államfő nemrég visszaküldte a parlamentnek a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt. Kifogásolta, hogy a kormányzat szándéka szerint nem kérdeznének rá az állampolgárok vallási hovatartozására. Ennek kapcsán közös közleményt fogalmazott meg a katolikus, a református és az evangélikus egyház. Kifejtették: mivel hazánkban 1870 óta – a kommunista rezsim időszakát leszámítva – mindig szerepelt erre vonatkozó kérdés a kérdőíveken, „érthetetlen, hogyan merülhetett fel egyáltalán a felekezeti hovatartozásról szóló kérdés elhagyásának ötlete”.
