Egyházi intézményekben is kárt tett a jég

A károsodott épületek zöme magántulajdonú, de megrongált a vihar 66 önkormányzati és 2 egyházi létesítményt is - mondta a katasztrófavédelmi szervezet igazgatója.   

Hozzátette: a vihar által sújtott települések száma a legfrissebb összesítés szerint 27, jelenleg 300 hivatásos és önkéntes tűzoltó, valamint számos helyi lakos segít lefóliázni a megrongált tetejű házakat. (A hajnali összesítés még 26 településről és több mint 3500 károsodott ingatlanról szólt.)

Seszták Oszkár, a megyei védelmi bizottság és az önkormányzat elnöke elmondta: a testület hétfőn úgy határozott, hogy kéri a kormányközi koordinációs bizottságtól a kárenyhítési lehetőség kidolgozását és a minél gyorsabb anyagi segítségnyújtást.

Az épületkárok pontosítására a szabolcsi védelmi bizottság szakértők felkérését tartja indokoltnak, míg a mezőgazdasági ültetvényekben esett kár összesítését a térségi szakigazgatási szervezettől várja.

Seszták Oszkár hangsúlyozta: a helyreállítás során keletkező veszélyes anyagok – tetőcserepek, palák, fóliák – elhelyezésére a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőséget kérték fel, s egyben kormányzati segítséget is indokoltnak tartanak, mivel ilyen telephely jelenleg nincs a Nyírségben, s a szervezett szállítás költségeit a károsultak aligha tudják majd kifizetni.   

Tatár Attila altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság főigazgatója is részt vett a szabolcsi védelmi bizottság ülésén, s a sajtótájékoztatón közölte: minden erőt és eszközt mozgósítottak a térségben a károsodott épületek ideiglenes lefedéséhez, Szabolcs mellett a szomszédos megyékben is. A költségekhez a vis maior alapban rendelkezésre állnak a források, s a keret az önkormányzati károk enyhítésére is lehetőséget teremt – jegyezte meg.   

Az altábornagy egyúttal elismerését fejezte ki a munkálatokban részt vevőknek.   

A sajtótájékoztatón az MTI kérdésére a főigazgató elmondta: a legnagyobb viharkárt szenvedett Nyírbogdány esetében sem áll fenn a „katasztrófa sújtotta település” kihirdetése, mivel az 1999-es kormányrendelet erre nem teremt módot, ahhoz ugyanis hiányoznak az előírt feltételek.   

Seszták Oszkár hozzáfűzte: elvileg a helyi polgármester kezdeményezésére születhet ilyen kormányzati döntés, de az nem feltétele a központi kárenyhítési támogatásnak, amit kérnek és remélnek, méghozzá a lehető leggyorsabban, mivel „ebben az esetben különösen igaz, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad”.