Egyház kontra állam

Létrehozás: 2009. január 16., 08:49 Legutolsó módosítás: 2009. január 16., 08:50

Budapest - Minden eddiginél világosabban mutatkozott meg 2008-ban, hogy az állam és az egyházak kapcsolatát egyaránt jellemzik eredmények és konfliktusok - nyilatkozta Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője az MTI-nek. Forrás: MTI

Egyház kontra állam

Csepregi András

Elmondta, hogy tavaly egyszer ülésezett a vatikáni-magyar vegyesbizottság, háromszor tanácskozott Hiller István oktatási és kulturális miniszter a négy nagy egyház vezetőivel, egy további alkalommal az intézményfenntartó kisebb egyházak vezetőivel is.

Újdonság, hogy elkezdte, és idén is folytatja munkáját egy közös bizottság, amely az egyházfinanszírozás hosszabb távú átalakításának lehetőségeit vizsgálja, egy párhuzamos bizottság ugyanezt tekinti át néhány kisebb egyház képviselőivel is - mutatott rá.

Az egyházi iskolák finanszírozásáról folytatott vitában 2008-ban új fejlemény volt, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) visszamenőleges vizsgálatában 2006-ra az egyházak által támasztott 3,1 milliárdos többletigénnyel szemben 2,1 milliárdot, 2007-re pedig 2,2 milliárddal szemben 0,6 milliárdot tartott jogos követelésnek.

Mint mondta, az ÁSZ azonban a vitát nem oldotta meg, mert olyan jogszabály-értelmezést alkalmazott, amelyet korábban sem az egyházak, sem a kormány nem követett. Amikor pedig munkájáról az Országgyűlés illetékes bizottságainak beszámolt, azok a jelentését nem fogadták el.

A 2008-as zárszámadáskor az ÁSZ saját számítási módszere alapján további 0,3 milliárdos többletigényt nevezett jogosnak az egyházi iskolák finanszírozásában, ezt azonban sem az egyházi szakértők, sem a módosító indítványt beadó ellenzéki képviselők nem támogatták.

Csepregi András emlékeztetett: az oktatási kiegészítő támogatást szabályozó kormányrendelet-tervezetről sok szakértői egyeztetést tartottak. Az év során a tárca több határidőt is bejelentett, mivel azonban az egyeztetéseken újra és újra finomításra szoruló részletek kerültek elő, a további egyeztetés mellett döntöttek. A késedelem miatt ugyanakkor az egyházi fenntartókat nem érte kár, hiszen a számukra ismert módszer szerint számolták ki a támogatást, amelynek összege ellen, sok év után először, tavaly nem emeltek kifogást - jelentette ki.

Példaként az egyetértés nélkül zárult egyeztetésekre a személyi jövedelemadó 1 százaléka kiegészítésének változását említette. Korábban a költségvetés a teljes nettó jövedelemadó összegének 0,9 százalékáig egészítette ki a felajánlásokat, függetlenül attól, hogy hány adózó rendelkezett. Az új rendszerről, amely szerint a költségvetés a felajánlások aktuális összegét duplázza meg, 2007 nyarán kezdett egyeztetni az oktatási és kulturális miniszter az egyházakkal. Az egyházak kérésének megfelelően 2008-ban még a régi szisztéma élt, de 2009-ben már az 1+1 elve érvényesül. Néhány egyház azt kérte, hogy a korábbi 0,9 százalékos szint egy-két évvel tovább maradjon érvényben, mások 2008 után fokozatos csökkentést kértek, a kormány viszont ebben a kérdésben nem engedett - mondta.

A tavalyi év eseményei jelzik, hogy az egyházak a közélet megkerülhetetlen szereplői lettek - mutatott rá Csepregi András. Mint mondta, az egyházi vezetők az állami szféra különböző ágainak képviselőivel találkoztak, így a köztársasági elnökkel, az Országgyűlés elnökével is.

Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság tavaly állást foglalt az egyházi iskolák finanszírozásáról. Az Országgyűlés vallásügyi bizottsága találkozót szervezett az egyházak képviselőivel, az egyházi kapcsolatok titkársága napi rendszerességgel tartotta és tartja a kapcsolatot az egyházakkal, továbbá több megyei, kerületi és helyi önkormányzat is együttműködik a területükön élő egyházi közösségekkel.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben