Egy családban csak egy segélyezett lehet – Szűcs Erika: Az elvek érvényesülése persze a puding próbája

Annamária és Béla a sajókazai Sólyomtelepen él, munkalehetőség híján már évek óta mélyszegénységben. Segélyt kapnak. A harmincegy éves aszszonynak és a harminchét éves férfinak két, általános iskolás gyereke van. A család a két szülő úgynevezett rendelkezésre állási támogatásából (ez kétszer 28 500 forint), illetve a gyermekek után érkező családi pótlékból (26 600 forint) próbál megélni. Ha a parlament a jelenlegi formájában szavazza meg a költségvetési törvénytervezetben lévő „egy családban csak egy aktív korú segélyezett lehet” tervét, akkor a család jövedelme 83 600-ról 55 100 forintra csökken, az egy főre jutó jövedelem pedig 20 900-ról 13 775 forintra. Ez még akkor is óriási vágás, ha a gyerekek továbbra is ingyen étkezhetnek és a család lakhatási támogatásra jogosult. Végeredményben fejenként 7125 forinttal gazdálkodhatnak kevesebből, miközben az árak és a rezsiköltségek növekednek. (Ide tartozik: ha az önkormányzat tud az egyik szülőnek közcélú munkát adni, akkor három hónapon át hat órában 43 ezer forintot keres.) A szociális tárca számításai szerint 35 ezer olyan ellátott van, akit érinthet ez a változás, vagyis 35 ezer családot ér érzékeny veszteség.

Példánk helyszínén, Borsodban nem nagyon akad munkalehetőség, és alkalmi munkákból sem lehet kiegészíteni a jövedelmet. Egyrészt, ha valakit feketemunkán érnek, kizárják az ellátórendszerből, másrészt: már feketemunka sincs.

A tervek szerint januártól egy családból csak egyvalaki kaphatja meg az aktív korúakat megillető támogatást, ugyanakkor a tervezet nem zárja ki, hogy az ellátatlanul maradt családtag közmunkát vagy közhasznú munkát végezzen. Ezt a közmunka tanács szervezi, illetve a Regionális Munkaügyi Központoknál meghirdetett közhasznú munkaprogramokra is lehet jelentkezni. Egyelőre azonban még nem lehet sejteni sem, hogy ezek a szervezetek mennyi munkát kínálnak jövőre, egyáltalán: lesz-e elég kapacitásuk arra, hogy az ellátatlanul maradt harmincötezer embernek munkát biztosítsanak. Az MR1 Kossuth Rádiónak a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal vezetője azt mondta: csak december végére tudják összesíteni, hogy az önkormányzatoknak és az állami vállalatoknak hány közmunkásra lesz szükségük.

A tervezettel 12 milliárdot spórolna az állam a legszegényebbeken. „Korlát egyik oldalról az önkormányzatok által felkínált értelmes munka mennyisége, a másik oldalról a költségvetés jelen állapotbeli teherbíró képessége". Ez áll abban a tájékoztatóban, amit Szűcs Erika miniszteri megbízott készített a Népszabadság számára. „A családok biztonságát mi nem a pénzbeli segélyekkel, hanem a foglalkoztatási lehetőségek bővülésével kívánjuk biztosítani, mert ellenkező esetben az érintett társadalmi csoport kirekesztettsége fokozódik, és egyre távolabb kerül a munkaerő-piactól. Minden olyan megközelítés tehát, amely nem a pénzbeli ellátás és foglalkoztatási lehetőség együtteséből elérhető jövedelemből, valamint a rendelkezésre álló munkakínálat és a munkára várók összevetéséből vezeti le a következtetéseit, az a mai Magyarországon nem alkalmazható. Közmunka nemcsak egyféle van, és a közmunkához való hozzáférést semmilyen törvénymódosítással nem kívánjuk korlátozni. A szociális ellátáshoz való hozzáférés korlátozása a foglalkoztatási lehetőségek bővítésével védhető szakmai álláspont, ráadásul gyakorlatilag csak ez kivitelezhető. A családok szintjén az elvek érvényesülése persze a puding próbája” – írja Szűcs Erika volt szociális miniszter.

A költségvetési törvénytervezettel kapcsolatos szociális vitát Ferge Zsuzsa szociológus gerjesztette, aki pár héttel ezelőtt nyílt levélben fordult a döntéshozókhoz az egy család egy segélyezett elv, valamint a gyermekétkeztetési normatíva csökkentése ellen. Levelére Herczog László szociális és munkaügyi miniszter Bajnai Gordon miniszterelnök nevében válaszolt a napokban.

„Bár nagyon sok hasznos információt és magyarázatot kaptam, ha jól értem, egyik kérdésben sem sikerült előre lépni” – így kommentálta lapunknak a miniszter válaszát Ferge Zsuzsa. E lakonikus kommentárból is kiderül: a kormány ragaszkodik az egy család egy segélyezett elvhez. A szociális miniszter a Ferge Zsuzsának írt levélben kifejtette, hogy a költségvetésben prioritást élvez az Út a munkához program, amelyre 2010-ben 13 milliárddal többet szán az ideinél a költségvetés, vagyis összesen 110 milliárdot. A levél arra is kitér, hogy a kormánynak döntenie kellett, mit szigorít: a pénzbeli ellátás rendszerét vagy a közcélú foglalkoztatás szabályait. „Mivel a program elsődleges célja az érintettek munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében a közfoglalkoztatás minél szélesebb körben történő megszervezése, ezért a törvényjavaslat a rendelkezésre állási támogatást illetően tartalmaz korlátozó intézkedést” – magyarázza Herczog László, miért akarják kizárni az aktív korúak ellátásából az egyik családtagot.

Úgy tudjuk, novemberben lesz kész az a hátrányos helyzetű kistérségekben végzett kutatás, amely azt elemzi, hogy az Út a munkához program elérte-e a célját, vagyis enyhítette-e a gyerekes családok szegénységét, és segítette-e a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci visszatérését. Az előzetes tapasztalatok alapján Ferge Zsuzsa azt mondja: szerinte az adatok csak igen kis mértékben igazolják vissza a kormányzati várakozásokat. „Magyar és nemzetközi kutatások tömege meggyőzően igazolja, hogy súlyosan téves az a meggyőződés, amely szerint a közfoglalkoztatások jobban szolgálják a segélyezési létből való kitörés esélyeit, mint a passzív ellátások folyósítása” – mondja a szociológus.

Ferge Zsuzsa véleményét osztja egy a területtel szintén napi szinten foglalkozó szociológus, Krémer Balázs is, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány azért szigorítaná az aktív korúak ellátásának körét, mert rosszul tervezték meg az Út a munkához program költségvetési tételeit. Az önkormányzatok arra számítottak, hogy két-háromórás alibi munkákat biztosítanak majd a tartósan munka nélkül élőknek, azonban a szociális tárca – épp ennek kiküszöbölésére – arra kötelezte a településeket, hogy legalább kilencven napig és minimum hat órában foglalkoztassa a közcélú munkára felvetteket. A közcélú foglalkoztatásban a visszajelzések szerint sok visszaélés van, nem ritka, hogy polgármesterek a saját földjükön dolgoztatják a falubeli ellátottakat. A visszaéléseket senki nem ellenőrzi, ilyen jogköre csak az Állami Számvevőszéknek lenne, de az ÁSZ-nak erre már nincs kapacitása. Krémer Balázs szerint a munkakedvet is rosszul mérték fel. Közkeletű hiedelem ugyanis, hogy a segélyezettek kerülik a munkát. Csakhogy ez nem így van. A programban mindössze tíz százalék a munkamegtagadók aránya, ami tovább növelte a közfoglalkoztatásba kerülők számát, és ezáltal a költségeket.

Visszatérve Herczog László levelére: Ferge Zsuzsa kénytelen volt egy másik vereséget is elkönyvelni, hiszen változatlan marad a gyermekétkeztetési normatíva is. Vagyis: 65 ezer forintról 22 500-ra csökken. Ez az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatoknál kiegészül a jelenlegi támogatás összegére - elvileg tehát ezeken a településeken (becslések szerint úgy 1500-1800 településről van szó) tehát nem lesz érzékelhető a változás. A többi önkormányzat esetében a Pénzügyminisztérium még vizsgálja, hogy indokolt-e kiegészíteni a normatívát, vagy a település saját forrásaiból is képes a hiányzó pénz előteremtésére.

„Mindez minimális megtakarítást, és rengeteg plusz adminisztrációt jelent, miközben szimbolizálja, hogy a szegény gyerekek étkezése nem tartozik ama prioritások közé, amelyeket a válság ellenére óvni kellene. Nem változtat azon sem, hogy a kormány az országosan egyenlőtlenül eloszló közfelelősségből ismét áthárít egy elemet az önkormányzatokra, egyelőre meglehetősen homályos ellentételezésekkel. Kedvezőtlen hatásai pedig a szegényebb települések szegényebb lakosain csapódnak le” – szögezte le lapunknak Ferge Zsuzsa.

A kormány álláspontja ezzel szemben: nem maradhat gyerek ingyenes étkeztetés nélkül, ha arra jogosult. A változás abban áll, hogy az önkormányzatok ehhez harmadanynyi normatívát kapnak, mert az étkezéshez szükséges összeget saját forrásaikból kell kiegészíteniük. Herczog László levelében emlékeztet arra, hogy az idén már a nyári szünidő idejére is biztosítottak étkeztetési forrásokat. A gyermek-közétkeztetést összesen 978 ezren veszik igénybe. Ebből, kedvezményes étkeztetésre 369 ezer gyermek jogosult, míg – ezen belül – 204 ezer gyermek étkezik ingyen.

Herczog László kiemeli: 2009-ben 530 ezer gyermek jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. A kedvezményekre való jogosultságot az önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg, ha az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a 35 625 (egyes esetekben 38 450) forintot. Mivel ennyire emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynél figyelembe vehető egy főre jutó jövedelem mértéke, várhatóan az ingyenesen étkező gyermekek köre tovább emelkedik. A miniszter közli továbbá, hogy 2010-ben az ingyenes étkezésre gyermekenként járó 22 500 forintos normatíván felül kiegészítő hozzájárulás illeti meg a fenntartókat az 5-7. évfolyamos tanulók esetében is, amelynek összege 19 ezer forint.