Cigány gyerek nem kell a szarvasi evangélikus iskolának?

„"Azt szerettem volna megtudakolni, felveszik-e a Benkába a fiamat, aki festőművész szeretne lenni. Be sem mehettem az igazgatónő irodájába. A folyosón álltunk a bejárat közelében. Az igazgatónő köszönt, de nem nyújtott kezet. Elmondta, hogy ez az iskola szigorú és nehéz, túl nehéz lenne a gyerekemnek. Aztán azt is mondta, hogy nincs helyük, betelt a létszám. Az egész nem tartott tíz percnél tovább. Csalódott voltam. Azt hittem, felveszik a fiamat. Neki is joga lenne normális iskolába járni, nem? Azt hittem, Szarvason nincs megkülönböztetés.”

„A titkárnő fogadott, kezet fogott velem, hellyel kínált, kicsit várnom kellett, aztán az igazgatóhelyettessel találkoztam. Az unokámat szeretném ebbe a szép iskolába beíratni. Kimerítő tájékoztatást kaptam a tanítókról, a lelkészekről, a hittanórákról. Nem is kellett kérdeznem, magától beszélt. Azt is ő hozta szóba, hogy van néhány roma tanuló az iskolában, úgy fogalmazott: odafigyelnek a fegyelemre, a cigányokkal is be lehet tartatni a szabályokat.

Büszkén mesélte, minden pályázatot megragadnak, hogy fejleszthessenek, és ez látszik is az iskolán, mert szép és rendezett. Meg nagyon jók a továbbtanulási arányok. Meg akarta mutatni az elsős osztályokat, ahová az unokámat íratni szeretném, hogy láthassam a gyerekeket. Nem ragaszkodtam hozzá. Azt mondta, jöjjek újra, szívesen látnak, és akkor az igazgatónővel is találkozhatok, aki egyébként személyesen dönt a felvételről.

Nem mondta, hogy nincs helyük, nem volt elutasító. Én úgy értelmeztem: az unokám bármikor jöhet ebbe az iskolába. Kedvesek és készségesek voltak velem, nyitott légkör fogadott.”

E két beszélgetés két különböző időpontban történt. Az első tavaly november elején, a második egy hónappal később. Mindkét hozzátartozó a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola beiratkozási feltételeiről érdeklődött.

Kitalálható, hogy a szereplők közül melyik a roma származású. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány kérte föl a roma és a nem roma asszonyt, teszteljék az iskolát. Arra voltak kíváncsiak, van-e esélye bejutnia roma gyereknek a Benkába.

Most áprilisban, a beiratkozások hetén, az alapítvány újra tesztelte az iskolát, és rejtett kamerás felvételt készített két apáról. Az egyik cigány, a másik nem, mindketten második osztályba szerették volna beíratni gyereküket.

– Ez az iskolai házirend, ez az iskolánkba a belépő, itt tetszik aláírni. Van egy tájékoztató a tetvességről, ezt is tessék kitölteni – így fogadta a belépő szülőt az iskolatitkár.

– A főtéri iskolából szeretném átíratni a gyerekemet, aki most elsős – mondta a férfi.

– Túlzsúfoltak az osztályok. Egyébként ez itt beiratkozás, itt az elsősöket veszik fel, iskolaváltás év közben nem lehetséges, ehhez igazgatói döntés kell, ez nem fog menni – vágott bele a párbeszédbe az igazgatóhelyettes.

– Úgyis fennakadt volna a rostán – nevetgélt az iskolatitkár.

A roma férfinak tehát nem sikerült. „Annyit tudunk mondani, hogy felírjuk a nevét, és értesítjük, ha megürül egy hely” – így köszöntek el tőle. Az egész öt percig sem tartott.

Egy órával később ugyanezzel a történettel (a gyereket másodiktól az egyházi iskolába járatná a szülő) elindult a nem roma apa. A belépő férfit hellyel és kávéval kínálták.

– Jelenleg Budapesten élünk, elsős a lányunk, de júniusban Szarvasra költözünk, és a feleségemmel azt szeretnénk, ha ide járna a lányunk – kezdte mondókáját az átlagos kinézetű, középosztálybeli férfi.

– Szeretettel várjuk – mondta az igazgatóhelyettes, majd hosszas leírásba kezdett az iskola életéről, a tanárokról.

– Vannak-e túlzsúfolt osztályok?

– Nincsenek, nincsenek. És van óvodánk is.

– Az még nem aktuális, 13 hónapos a kistestvér.

Ezeket a beszélgetéseket rögzítette a rejtett kamera.

A tanköteles korú gyerekek csaknem ötöde ma Magyarországon alapítványi vagy egyházi iskolában tanul.

Mohácsi Erzsébet, az esetet feltáró esélyegyenlőségi alapítvány vezetője azt mondja, sok panasz érkezik a szülőktől, hogy az egyházi iskolák nem szívesen fogadnak be roma gyerekeket. Így került látóterükbe ez a szarvasi iskola. Mohácsi hangsúlyozza: céljuk nem a per, hanem az, a roma gyerekeknek is nyíljanak meg az egyházi iskolák.

– Félreértésről van szó, kérem önöket, hogy ne gerjeszszék ezt a valótlan és megalapozatlan információkon nyugvó ügyet – ez már Molnár Istvánné, a szarvasi iskola igazgatónőjének álláspontja, amit az alábbiakban kérésére szó szerint közlünk:

„Az elsőként megjelenő apuka a város egy másik iskolájából kívánta átíratni a gyermekét. Tájékozott volt az iskolában folyó szakmai munkáról, jónak tartotta az intézményünket. Kérését azonban el kellett utasítanom helyhiány miatt. Természetesen lakcímét, telefonszámát elkértem, hogy amennyiben üresedés lesz az iskolában, értesítsem. A másodikként megjelenő apuka csak érdeklődött az intézményről, arra hivatkozva, hogy ő most látta, hogy itt egy iskola, valószínűleg a nyáron Szarvasra költöznek, ezért gyermekének keres megfelelő intézményt. Az érdeklődésnek szólt az igazgatóhelyettes „szeretettel várjuk” mondata is, hiszen ez egyházi iskola, ahova bárkit szeretettel várunk. A fejtetvességről kizárólag a jelen lévő védőnő részéről esett szó, aki a bejövő szülőről nem tudhatta, hogy nem első, hanem második osztály iránt érdeklődik. Az osztálylétszámok kialakításának függvénye a szakvéleménnyel rendelkező gyermekek száma is. Természetesen a döntés felelőssége minden esetben az enyém, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően működjön az iskola”.

Molnár Istvánné ugyanakkor a leghatározottabban leszögezte: felháborítónak tartja, hogy rejtett kamerával becsapta őket a kalapos ember (a kalapos ember: a cigány férfi - a szerk.), hiszen nem is akarta valójában átíratni a gyermekét.

Az igazgatónő tájékoztatása szerint egyébként a hátrányos helyzetű gyerekek aránya a törvényi előírásoknak megfelelő az intézményben. Munkájukat az is elismeri, hogy egy esélyegyenlőségi helyzetelemzés szerint - amelyet az oktatási tárca munkatársai készítettek – az oktató-nevelő munka az intézményben megfelelő.

A közoktatási törvény feltételként szabja, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak részt kell vennie a kötelező felvételt biztosító (körzeti) iskola feladatainak ellátásában. Tanulói létszámuk huszonöt százalékát a körzetből lennének kötelesek felvenni. A felvételi kérelmek teljesítésénél pedig előnyben kellene részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Azért van a feltételes mód, mert semmiféle szankció nem jár azzal, ha valamelyik iskola ezeket a feltételeket nem teljesíti.