Budapest titkai

Ma már igényesen szervezett városnézéseken ismerhetjük meg a fővárost. Praktikus ezt a szolgáltatást igénybe venni, amikor épp külföldi rokonok, barátok érkeznek hozzánk, és szeretnénk nekik megmutatni a pesti szépségeket. De akkor is, ha egyszerűen mi magunk, itteniek szeretnénk úgy bandukolni a városban, hogy közben megismerjük a különböző épületekhez kötődő legizgalmasabb történeteket.

Visszatérve hát alapkérdésünkre: vajon mi lehet a kapcsolat egy Budapesti iskola és a Los Alamos-i Manhattan Project között? Az 1940-es évek elején járunk, a Los Alamos-i kutatólaboratóriumban. A II világháború elején megfogalmazódott a későbbiekben „Project Y” név alatt működő program létrehozásának szükségessége. Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy a németek nukleáris fejlesztési programja fenyegetést jelent és ennek elhárítására atombombát kell építeniük. A Manhattan Project kifejezés onnan származik, hogy a programot a Háborús Bizottság, Manhattan-i Mérnöki Központban indították el.

Egy nap, amikor a szupertitkos „Manhattan-projekten” dolgoztak az akkori világ legnagyobb fizikusai és matematikusai, Enrico Fermi, a projekt vezetője kiment a teremből, a többiek közül pedig valaki felvetette, hogy „folytassuk magyarul a tanácskozást”. A többi tudós ugyanis mind magyar volt. Sőt, mindegyikük Budapesten végzett a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Legendás matematikatanáruk Rácz tanár úr volt, akinek Wigner a Nobel-díj átvételekor megköszönte a fasori éveket.

Ezzel a történettel is találkozhat, ha részt vesz a – Villák, plaoták – sétatúrán. A pesti arisztokrácia, és nyomában a nagypolgárság Nyugat-európai mintákat követve csodálatos klasszikus, eklektikus és szecessziós stílusú palotákat, villákat és iskolákat húzott fel. Az Andrássy út mentén húzódó épületek látványa visszaidézi ezt a kort.

Egy másik túrán – A belváros kincseivel – ismerkedhetünk. Köztük a 150 éves Gerbeaud házzal is. A cukrászdát 1858-ban alapította Kugler Henrik, és a következő tulajdonos, Gerbeaud Emil tette világhírűvé a századfordulóra. Azt is kevesen tudják, hogy 1948 és 1984 között a költő Vörösmarty nevét viselte a patinás cukrászda. Ekkor már Eszter asszony, a Gerbeaud mama vezette a céget. Egyszer bement két bőrkabátos úr, és közölték az energikus özveggyel, nem zavarják el, sőt, akár azonnal felveheti a kötényt, és dolgozhat is volt saját cégében. Azt ugyanis a kizsákmányolóktól a nép tulajdonába veszik. Érdekes ajánlat, mondta Eszter asszony a kisajátítóknak, majd gondolkozom rajta. Aztán gyorsan összecsomagolt, és tizenegy cukrászával együtt meg sem állt Dél-Amerikáig. Bőröndökbe pakolták a legszükségesebbeket, a szaktudást és az európai hírű recepteket kimenekítették a fejükben. 

A rendszerváltás óta ismét ott ragyog a bejárat fölött a Gerbeaud felirat, és régi pompájában fogadja a külföldi és hazai vendégeket. Megfordult itt többek között Erzsébet angol királynő, Diana hercegnő, Beatrix holland királynő, Madonna, Ralph Fiennes, Melanie Griffith és Antonio Banderas.

És még sokáig sorolhatnánk: Duna-parti történetek mentén ismerkedhetünk a várossal, vagy elmerülhetünk éjszakai hangulatában. Felfedezhetjük a zsidónegyed titkait, vagy részt vehetünk a Szecesszió, eklektika, kultúra elnevezésű sétán.