Az újonnan alapított kisegyházak gyakran egy gazdasági tevékenység „álcázására” szolgálnak

A legnagyobb támogatást a katolikus egyház kapta hívei adójának egy százalékából, hárommilliárd forintot, amit több mint félmillió adózó ajánlott fel, de a lista utolsó helyén szereplő Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház három híve valamivel több mint 2500 forintot ajánlott fel. Amellett, hogy az egyházak támogatásban részesülnek, gyakorlatilag egyetlen állami szervnek sem tartoznak elszámolással. A valódi hitéletet szervező, stabil világképpel rendelkező, templomokat fenntartó egyházak létjogosultságát aligha lehet kétségbe vonni, de a fenti listán számos olyan „egyház” is akad, ami egy-egy üzleti vállalkozás leplezésére jött létre, és bár ügynökeiket papoknak nevezik, akik kínálnak híveiknek harmónia-helyreállítást, „megszállók” eltávolítását személyekből, terekből, házakból, átok, rontás, bűbáj oldását és levételét vagy ördögűzést, „karmaátrendezést”, honlapjukról kiderül, hogy az igazi céljuk CD-ik, DVD-ik eladása. 

Valódi kontroll nélkül

Az egyesületek, alapítványok működését az ügyészség felügyeli – ám jogosítványuk az egyházakra már nem terjed ki – tudtuk meg dr. Martossy György főügyészségi osztályvezető ügyésztől, a megyei főügyészség sajtóreferensétől, aki több, egyházakkal kapcsolatos ügyet is említett, amelyek minimum elgondolkodtatók. Az egyik ilyen során az Oktatási Minisztérium kereste meg a főügyészséget, hogy egy, Borsod megyében nyilvántartásba vett egyházról információkat szerezzen. A minisztérium gyanúját az keltette fel, hogy az egyház korábban mint alapítvány üzemeltetett egy iskolát – ami után rendben meg is kapta az állami fejkvótát –, aztán az iskolát átvette az alapítványból létrejött egyház – ami így a támogatáson kívül havi húszmillió forintos állami támogatásra is jogosultságot szerzett. A főügyészség lehetőségei korlátozottak, mivel az egyházak fölött nem diszponálnak, megtették, amit tehettek: kérdésekkel fordultak az iskolát fenntartó egyházhoz: mikor tartanak istentiszteletet, hányan vannak ott, rendelkeznek-e imaházzal, vannak-e papjaik? Az egyház – bár megtehette volna, hogy az ügyészségi megkeresésre a füle botját se mozdítja – válaszolt a kérdésekre: az egyik miskolci művelődési házban péntek délutánonként tartják összejöveteleiket. Az információt az egyház iránt érdeklődő ügyész le is ellenőrizte, megjelent a művelődési házban, és érdeklődött az ott lévőktől, s kiderült, valóban bérelnek ott egy helyiséget, ahol néha többen össze-összegyűlnek. Az információt tudatták az Oktatási Minisztériummal – az alapítványból lett egyház pedig azóta is felveszi a fejkvótát és az állami támogatást az iskola után.

A törvény itt is kijátszható

Az ügyészség még bejegyzés előtt elméletben meggátolhatja egy megkérdőjelezhető okból életre hívott egyház megalapítását. Idén februárban egy zempléni kistelepülés egyik lakóházában megalapítottak egy egyházat, melynek 126 tagja az ország számos pontjáról származik. A bírósági nyilvántartásba vétel ellen azonban az ügyészség fellebbezett, mondván: az alapító okiratból nem derül ki egyértelműen, hogy a létrehozni kívánt szerveződés valóban egyház-e. A hiányosságokat felsorolták, a fellebbezésnek az ítélőtábla helyt adott, az egyház nyilvántartásba vételi kérelmét elutasította. Nem sokkal ezután – az ügyészségi észrevételek alapján korrigált alapító okirattal – újra az egyház bejegyzését kérték az érintettek, ami meg is történt azóta. Szeptemberben azonban ugyanez az alapítói kör, ugyanabban a zempléni községben, ugyanazzal a székhellyel egy másik egyház nyilvántartásba vételét kérte, aminek az eszmerendszere több ponton is eltért a korábban már bejegyzett egyházétól. Az ügyészség a bejegyzés ellen fellebbezést nyújtott be, feltéve a kérdést: hogyan lehet a két egyház alapítóinak két különböző – egymásnak sok helyen homlokegyenest ellentmondó – vallásos meggyőződése? A fellebbezés ügyében a tábla még nem döntött.