Az új kormány megszüntetné az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetését

A KDNP elnöke osztotta a Fidesz pártigazgatójának álláspontját, miszerint reális ambíció, hogy a frakciószövetség mind a 176 egyéni körzetben nyerjen. A rendszerváltozás utáni magyar és az Európai Unió politikatörténetének legsikeresebb konstrukciójáról van szó, nem volt még precedens az unió történetében, hogy egy szövetség stabilan az abszolút többség feletti támogatást tudjon maga mögött – mondta.

Semjén Zsolt szerint az ország szempontjából „nagy áldás lenne”, ha meglenne a kétharmad, mert akkor fel lehetne függeszteni a korrupciós ügyekben érintett képviselők mentelmi jogát, és a szigorú törvényesség alapján elindíthatók lennének a szükséges elszámoltatások. Ezt nem tartja elérhetetlennek, ugyanakkor – mivel a mandátumok többségét nem egyéni körzetekben, hanem listákon osztják ki – óvatosságra intett.

A KDNP elnöke arra számít, hogy a Fidesz-KDNP, az MSZP és „egy kisebb párt” kerül be a parlamentbe. A pártnak húsz egyéni jelöltje van, új arc Habis László, Eger polgármestere, a listás helyekről később döntenek. A választási program összehangolásán folyamatosan dolgoznak, azt „belátható időn belül” nyilvánosságra hozzák – mondta. Kérdésre kijelentette, hogy ismét önálló frakció alapítására készülnek az új parlamentben. A frakciószövetség konstrukciója tökéletesen bevált, s ha valami bevált, azon nem kell változtatni – jegyezte meg.

Semjén Zsolt szeretné remélni, hogy tárgyszerű és rövid lesz a kampány, de a jelekből arra következtet, hogy az eddigi legdurvább korteskedés várható. Ennek oka szerinte az, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány „olyan mértékű korrupcióba fullasztotta az országot”, amire nem volt még precedens a korábbi kormányok idején.

Mivel a szocialisták számára annak nincs realitása, hogy kimossák magukat a korrupciós ügyekből, ezért megpróbálnak mindenkit besározni és a leggátlástalanabb hazudozást fogják elindítani. Szerinte ennek klasszikus példája a nyugdíjak kérdése. A Gyurcsány-kormány azt nem mondhatja, hogy nem vett el a nyugdíjasoktól, ezért inkább azt sugallja, a Fidesz-KDNP ugyanúgy elvenne. A szövegösszefüggésből kiragadva, meghamisítva emelnek ki mondatokat, s állítják, hogy 70 évre emelnék a korhatárt – jelentette ki Semjén Zsolt, hozzátéve: a javaslatukban ezzel szemben nem a nyugdíjba vonulás korhatárára vonatkozik a 70 év, hanem egy új szociális ellátási formára, amely azoknak járna, akiknek nem volt munkaviszonyuk, és akik egyáltalán nem kapnának nyugdíjat.

„Amit Kiss Péter csinált, azon az alapon idézni lehet a Bibliából, hogy nincs Isten. A 10. zsoltárban szerepel: nincs Isten. Majd úgy folytatódik, mondja szívében az ostoba” – fogalmazott.

A párt programjáról szólva „életcélnak” nevezte a családi adózás lehetővé tételét. Ma Magyarország a demográfiai katasztrófa szélén tántorog, ha most nem születik több gyermek, akkor egy emberöltő múlva a szülőképes nők aránya olyan alacsony lesz, hogy a nemzet nem lesz képes reprodukálni önmagát. Ennek az lehet a következménye, hogy a most középkorúak nyugdíját nem lesz, aki megtermeli – mondta. Hozzátette: javaslatuk – francia minta alapján – arról szól, hogy mindenki szabadon eldöntheti, személyi jövedelemadót akar–e fizetni, vagy él a családi adózás lehetőségével, amelynek lényege, hogy összeadják a családban keresők jövedelmét és elosztva a családtagok számával fizetnének adót.

A kereszténydemokraták első embere az új kormány első intézkedései között az igazságosság jegyében az ingatlanadó eltörlését említette, amely szerinte alkotmány– és családellenes. Kiemelte az országgyűlési képviselők számának radikális csökkentését, szerinte mintegy felére fogják levinni a jelenlegi létszámot. Erkölcsi kötelességnek nevezte megteremteni a határon túli magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét is, jóvátéve a 2004. december 5-én esett szégyent.

Az idei évi költségvetés esetleges felülvizsgálatáról azt mondta: a büdzsé számai a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt fiktívek, a hiány 7,8 százalékos is lehet. Az új kabinetnek őszintén kell beszélnie az embereknek az ország helyzetéről, és nyilvánosságra kell hozni a különböző privatizációs ügyletek és multinacionális cégekkel kötött szerződések és azok záradékainak pénzügyi következményeit, és elfogadhatatlan ezek titkosítása – szögezte le. Szavai szerint a felvett hiteleket külföldi tulajdonú bankokba pumpálták, amelyek szabotálják a hitelezést, és a pénzt „talicskával tolják ki az országból”, az embereknek pedig itt maradt az adósság. Jelenleg minden magyar állampolgárra több mint 2 milliós tartozás jut, a GDP több mint 80 százaléka az államadósság. Az új kormány nem nulláról, hanem „brutális mínuszról” kezdi majd. Akkor lehet kezelni az adósságot, ha az ország gazdasági növekedése beindul. A gazdasági bajokon ugyanakkor úrrá lehet lenni, de az erkölcsi rombolás már nehezebben lesz helyrehozható – tette hozzá a politikus, aki szerint „azért is kell az elszámoltatás, mert az erkölcsi rendet helyre kell állítani”.

Semjén Zsolt szerint mélyponton van az egyházak és a kormány kapcsolata: másodrendűnek tekintik, diszkriminálják a vallásos embereket. Minden egyházi iskolába járó diáktól évente átlagban kétszázezer forintot vesz el a kormány, mert számos támogatási formából és pályázati lehetőségből ki van zárva az egyházi iskola. Leszögezte: az új kabinet biztosítani fogja, hogy megszűnjön a hátrányos megkülönböztetés.