Az új alkotmány is kimondaná az állam és az egyházak szétválasztását

— Felvéve: , ,
Létrehozás: 2011. február 07., 10:51 Legutolsó módosítás: 2011. február 07., 10:53

Az új alkotmány a tervek szerint külön is kimondaná az állam és az egyházak szétválasztását. Így továbbra is garantált lesz az egyházak és vallási közösségek önállósága – tudta meg kormányzati forrásból a távirati iroda. Forrás: MTI

Korábban többen is kifogásolták, hogy az alkotmány előkészítő parlamenti bizottság által kidolgozott alkotmánykoncepció kifejezetten nem tartalmazta az állam és az egyház szétválasztásának elvét.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI kérdésére azt mondta, természetesen nem lesz változás, s az új alkotmány – a mostanihoz hasonlóan – külön is kimondja majd az állam és az egyházak szétválasztását, mely mindkét fél érdeke. Ez az elválasztás azonban nem jelenti azt, hogy ne működhetnének együtt meghatározott kérdésekben a közjó érdekében – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

Az új alaptörvény rögzítené, hogy mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, azaz hogy vallását és meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, és azt akár egyénileg, akár másokkal együtt nyilvánosan vagy a magánéletben, vallásos cselekményeken, szertartásokon, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, illetve ezt mellőzhesse, gyakorolhassa vagy tanítsa.

Ennek alapján továbbra is garantált lesz az egyházak és a vallási közösségek önállósága. Az új alkotmány alapján a vallási közösségek és az egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény fogja szabályozni.

Rétvári Bence kiemelte: az új alkotmány meg szeretné teremteni annak alapját, hogy a lelkiismeret- és vallásszabadságról szóló, várhatóan tavasszal elfogadandó, sarkalatos törvény különbséget tehessen egyházak és vallási egyházi felekezetek között.

A különbségtétel során szempont lehet az egyház történelmi beágyazottsága, társadalmi támogatottsága, híveinek száma, illetve a közfeladatok ellátásában vállalt szerepe. Azért szükséges ennek a törvénynek az átdolgozása az alkotmány elfogadása után, mert az elmúlt húsz évben nagyon sokan visszaéltek az egyházi jogállással – mutatott rá Rétvári Bence.

Hozzátette: ki kell szűrni azokat, akik csupán adóelkerülési célból alapítottak vallási közösségeket. A nagy intézményfenntartó egyházak és az egyéb, valós teológiai tartalmakat hirdető vallási közösségeknek járna csak a különleges jogállás.

„Nem szabad engedni, hogy business-egyházakat jegyezzenek be, és ki kell szűrni azokat az álegyházakat, amelyek valójában semmiféle vallástanítást nem hirdetnek, illetve követnek" – fogalmazott a parlamenti államtitkár.


Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben