Az örök értékeket kell erősíteni – Tanácskoztak a Szociális Testvérek Társaságának tagjai
Budapest – A napokban tartja Budapesten általános káptalanját a Szociális Testvérek Társasága. Sztrilich Ágnes magyarországi elöljáró azt mondja, a találkozón kézzel foghatóan megvalósul a társaság nemzetközisége, hiszen többek között Kubából, az Egyesül Államokból, Romániából és Szlovákiából is érkeztek a többhetes alkalomra, ugyanakkor, mivel a tagság „a világban él”, vagyis aktív részese a társadalomnak, helyi szinten is első kézből tapasztalja napjaink krízisét. A nővér szerint a szociális testvérekről ez alapításuktól kezdve elmondható. Forrás: Magyar Hírlap / Kacsoh Dániel
Szociális Testvérek Társasága
Slachta Margit 1923-ban hozta létre a „modern katolikus szerzetesközösséget”, az egyházközségi munkák mellett a testvérek a kezdetektől fogva részt vettek a szociális munkában megyei, városi és járási szinten. 1937-ben megalapították a Katolikus Női Szociális Képzőt, vezetőként dolgoztak a kor jelentős katolikus nőmozgalmaiban. A nők állampolgári jogainak védelmére és érvényesítésére Slachta Margit egy politikai pártot is létrehozott: a Keresztény Női Tábort.
„Az évtizedek során mindig viharos időket éltünk át” – mutat rá az elöljáró. Az első világháború nyomán terjedő gazdasági válság miatt akadt dolguk bőven, majd a második világháborút közvetlenül megelőző vészkorszak idején több ezer üldözöttet mentettek meg. Ebben az időben vált vértanúvá Salkaházi Sára, akit nemrég a pápa boldoggá avatott. 1945-től néhány esztendeig Slachta Margit országgyűlési képviselőként próbálta érvényesíteni az evangéliumi elveket a közéletben, a berendezkedő kommunista hatalom vallás- és egyházellenessége miatt azonban 1949-ben el kellett hagynia Magyarországot. A társaság a rendszerváltozásig illegalitásban működött, többeknek kellett elviselniük a rendőri zaklatásokat, kihallgatásokat, illetve hat testvért börtönbüntetésre is ítéltek. Az üldöztetés ellenére új belépőkkel gyarapodott a közösség.
Sztirlich Ágnes szerint a rendszerváltozás után derült csak ki, hogy a Kádár-rendszer mekkora erkölcsi szétesést okozott a társadalomban, ami nem is csoda, hiszen három generáció nőtt fel egy vállaltan ateista környezetben. Az újraszerveződő társaságot mindez új kihívás elé állította.
„Tudtuk, és ma is tudjuk, hogy nem szabad megijednünk az idők jeleitől, hanem fel kell ismernünk, mi az, ami előre vezet, és abba kell kapaszkodnunk. Ebben a következmények nélküli világban és országban továbbra is az a küldetésünk, hogy erősítsük az örök értékeket mind a kisebb, mind a nagyobb közösségekben” – mondja Sztirlich Ágnes. Persze – ahogy az elöljáró fogalmaz – tisztában vannak azzal, hogy a nagyobb folyamatokba nem lehet közvetlen beleszólásuk, ám a Szociális Testvérek Társasága nem is tör ilyen babérokra: a Krisztus által meghirdetett kovász szerepét elfogadva kívánják erősíteni a szeretet, a másik felé való odafordulást, vagyis az anyagi és szellemi javakon való osztozás kultúráját. Hozzáteszi: bár az igazságot nem szabad bunkósbotként használni, a hamis toleranciának sem szabad engedni. Annál is inkább, mert a jelenlegi gazdasági válság mögött az ember krízise húzódik meg. Erre mutat rá legújabb enciklikájában XVI. Benedek pápa is.
„A mi reményünk nem Obamában vagy Brüsszelben van, hanem az örök Istenben. Ezért valljuk: elsősorban nem pénzügyi technikák, ügyes vezetők jelentik a megoldást a világ problémáira, hanem a hiteles, evangéliumi szeretet, a szegény felé kinyújtott kéz” – hangsúlyozza Sztirlich Ágnes. Hozzáteszi: sajnos a magyarságot mindig is jellemezte a depresszióra, s ezért az életellenességre való hajlam, így a testvérek egyik kiemelt feladata a közszellem formálása is. Ma különösen fontos határozottan kiállni és érvelni az értékek mellett, ugyanis vannak egészen riasztó jelek: terjedőben az eutanázia és az abortusz, melyek ellen feltétlenül szólni kell. „Ehhez a munkához az Úristen tartja bennünk ma is a lelket” – mondja szerényen az elöljáró.
Nyolcvanegy örökfogadalmasuk van
A Szociális Testvérek Társasága honlapjának tanúsága szerint a közösség létszáma ma Magyarországon: 81 örökfogadalmas testvér, kilenc ideiglenes fogadalmas testvér, öt jelölt és két jelentkező. 41 kültag kapcsolódik ígérettel a társasághoz. Általános káptalanjuk záró szentmiséjét Paskai László nyugalmazott esztergom-budapesti érsek celebrálja a Patrona Hungariae Gimnázium kápolnájában augusztus 2-án, vasárnap, délután három órakor.
