Az istentagadó civilizáció bedeszkázta az eget

Létrehozás: 2009. május 11., 12:56 Legutolsó módosítás: 2009. május 11., 13:00

Az emberiség történelmében először alakult ki egy keményen, tudatosan vallástalan, mondhatni egyenesen Krisztus-gyűlölő rendszer. Bár megszámlálhatatlan elemzés készült már a jelenlegi válságról, abból a szempontból még nem vizsgálták, hogy felelős-e érte a modern társadalom istentagadása, értékvesztése. Czakó Gábor új, Az Antikrisztus és mi című könyvében erre tesz kísérletet. Forrás: Magyar Hírlap / Kacsoh Dániel

Az istentagadó civilizáció bedeszkázta az eget

Czakó Gábor

Bár megszámlálhatatlan elemzés készült már a jelenlegi válságról, abból a szempontból még nem vizsgálták, hogy felelős-e érte a modern társadalom istentagadása, értékvesztése. Czakó Gábor új, Az Antikrisztus és mi című könyvében erre tesz kísérletet.

„Meg kell térnünk” – Czakó Gábor író szerint csak ez mutathat kiutat a mai válságból. Az emberiségnek újra fel kell fedeznie, hogy nem „céltalanul létező állatok” közössége, hanem „mindannyian arra vagyunk rendelve, hogy az igazság, a szépség és a szeretet vonzásában éljünk”. Különösen nagy szükségünk van erre ma, amikor a világ soha nem látott szellemi válság előtt áll. Ez a mostani helyzet egyenesen következik az egyre növekvő gazdasági és ugyan lassan, de biztosan közeledő ökológiai válságból.

Czakó Gábor szerint azonban mindezek eredője mégiscsak az lehet, hogy napjainkban hihetetlen erővel támad a társadalomra az Antikrisztus, és emiatt a történelem során először alakult ki egy kőkemény, tudatosan vallástalan, sőt Krisztus-gyűlölő civilizáció a Földön. A jelenkor éppen abban különbözik valamennyi „elődjétől”, hogy bedeszkázta az eget. Szakított Istennel, és törölte az életcélok közül az üdvösséget, hogy a szellemiek rovására anyagi erőket nyerjen.

„Vajon ez a metafizikai váltás mennyiben felelős a földi létezés súlyosbodó gondjaiért?” – teszi fel a kérdést a neves író, aki a keresztény könyvhétre megjelenő új könyvében próbál meg erre választ adni. Szerinte, noha megszámlálhatatlan elemzés készült már napjaink problémáiról, ebből a szempontból még senki sem vette górcső alá az emberiség aktuális gondjait.

Újabb kérdés, hogy vajon mi várható, ha a mostani válságot sikerül kiküszöbölni. A művész úgy tartja: feltehetőleg újraindul majd a növekedés, a szennyezés, a melegedés, az erdőirtás, és ezek a csapások a bolygó egész életfönntartó rendszerét sújtják majd. A végkövetkeztetés tehát szerinte az, hogy „a csapdából nem lehet megtérés nélkül kiszabadulni”.

Czakó Gábornak egy másik kötete is megjelenik hamarosan, mégpedig a Szent István Társulat gondozásában. A Csata minden áldott nap című könyvet még a kommunizmus idején, harminchét éve írta, műfaját tekintve ifjúsági regény. A kiadó ma is aktuálisnak tartja az ötvenes években játszódó történetet, amelyben a szerző szerint a Rákosi-kor analógiáját fedezheti fel az olvasó, ha van szeme a látásra.

A könyv egy falucska gyermekei mindennapos csatázásait mutatja be. Czakó a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány által létrehozott Stephanus-díjat is átveheti a május 11-én kezdődő Szent István könyvhéten Erdő Péter bíborostól.

Az elismerést 1993 óta olyan szerzőknek ítélik oda, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik a teológiai tudományok, illetve az irodalmi műfajok területén.


A tizenhetedik

Az idén 161 éves Szent István Társulat immár tizenhetedszer rendezi meg a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb hazai könyvünnepét. A Szent István könyvhét május 11. és 16. között tart, helyszíne ezúttal is a fővárosi Ferenciek tere.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben