Az egyházak szerint nem lehet tárgyalni a kormánnyal
Budapest – Az egyházak és a kormányzat közötti egyeztetések ellehetetlenülését tették szóvá a történelmi felekezetek képviselői az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága keddi ülésén. Forrás: MTI
Elsőként Erdő Péter, bíboros, esztergom-budapesti érsek szólalt fel, aki arról beszélt, hogy idén sem kaptak adatokat, és ennek hiányában nem tudtak hatékonyan egyeztetni.
"Adatok hiányában, illetve élve néhány helyen azzal az erőteljes gyanúval, hogy az adatok nem felelnek meg a valóságnak" az egyszázalékos felajánlásoknál, rendkívül nehéz egyeztetésről beszélni - mondta. Erdő Péter kitért arra is, hogy hétfőn délután négy órakor kaptak egy levelet, amely szerint a 2008-as költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben 366 millió forintot az egyházaknak kellene visszafizetni az iskolák kiegészítő támogatása miatt.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke második megszólalóként azt mondta, azért vannak itt, mert még mindig hisznek a jogállamiságban. Megjegyezte: a legutolsó szakértői egyeztetés február 27-én volt. "Kis túlzással, amióta szakértői kormány alakult, nincsenek szakértői egyeztetések" - fogalmazott.
Kifogásolta azt is, hogy azok az ígéretek, amelyek elhangzanak, köszönőviszonyban sincsenek azzal, ami később írásban megjelenik.
A személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlására kitérve elmondta: a református egyháznak 2003-ban 614 millió forintot, idén már több mint egymilliárd forintot ajánlottak fel. Eközben az állami kiegészítés 2003-ban 1 milliárd 600 millió forint, idén pedig 654 millió forint volt. Nem lehet nem látni azt a tendenciát, hogy nő a társadalmi bizalmi index, ugyanakkor a kormány nem tartja fontosnak a felajánlásokat olyan mértékben kiegészíteni, hogy az egyházak az elvárt feladataikat el tudják látni. Mint mondta, szeretnének kiszámítható, átlátható, tervezhető viszonyrendszert. Megjegyezte: a szeptember eleji találkozó a tárca vezetőjével nem volt egyeztetés, azon ugyanis Hiller István az asztal túloldalán egy papírról olvasott fel számadatokat. "Rövid- és hosszúlátásban jók vagyunk, de azért nem ennyire" - mondta.
Harmadikként Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke fogalmazta meg véleményét: ő egyházának kiszolgáltatott helyzetéről beszélt. Mint mondta, újra és újra úgy kell a kormánnyal való tárgyalásokra készülni, hogy teljes bizonytalanságban vannak - fűzte hozzá.
Megjegyezte azt is, ezek a tárgyalások mindig úgy vannak tálalva a társadalom előtt, hogy "az egyházakat a pénzvadászók és pénzéhesek táborába löki".
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke negyedik felszólalóként azt emelte ki, hogy a négy történelmi egyház mindig bizalommal fordul a kormányzathoz, hogy megoldják a problémákat. Azt érzik ugyanakkor, hogy ez a bizalom feléjük nem irányul, márpedig a gondokat csak közösen lehet rendezni - hangsúlyozta.
Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a felszólalásokra reagálva azt hangoztatta: a kormány továbbra is nyitott az egyeztetésekre "akár miniszteri, akár tágabb értelemben". Szeretnék folytatni az egyeztetéseket a jövő évi költségvetésről is - mondta, hozzátéve: a büdzsé tervezése rendkívüli körülmények között zajlik, minden területen megtakarítási szükségletek keletkeznek. Az adatokat olyan sebességgel szolgáltatják, ahogyan azok rendelkezésre állnak.
Az egyházak képviselői és Balog Zoltán (Fidesz), a testület elnöke is szóvá tette, hogy bár hívták, Hiller István nem jelent meg, ugyanakkor az ülés kezdete után egy órával, fél tizenegyre invitálta egyeztetésre az egyházakat. Balog Zoltán azt mondta, hogy "az egyházak képviselői nem rövidtávfutók", s a magyar alkotmányos berendezkedés szerint a kormány felelős a parlamentnek, és nem fordítva. Alkotmányügyi ismeretekből és emberségből elégtelent kell adni Hiller Istvánnak - fogalmazott.
Arató Gergely a bizottsági elnök megjegyzését személyeskedésnek nevezte, amely közlése szerint aligha szolgálja a feszültségek oldását.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke sértőnek nevezte a miniszter eljárását az egyházakra nézve, amely súrolja az alkotmányosság határait is.
A politikus azt, hogy a kormányzat eltér az eddigi 1+1 százalékos elvtől, és az adófelajánlásokat már csak 0,5 százalékra egészítené ki, a korábbi miniszteri ígéret megszegésének nevezte. Tiltakozott amiatt, hogy az adójuk egy százalékát felajánlók számát csak a pénzügyi tárca tájékoztatása alapján ismerhetik meg.
Szászfalvi László (KDNP) a bizottság alelnöke azt tette szóvá, hogy a kiegészítő normatíva 22,7 százalékkal lenne kevesebb. Így az egyházi oktatási intézményeket a káosz felé taszítják. Szerinte az a cél, hogy ismét "összeugrasszák" az egyházakat és önkormányzatokat.
Több ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, van olyan kormányhatározat, mely szerint a költségvetésről nem Hiller István, hanem Kiss Péter társadalompolitikáért felelős miniszter hivatott egyeztetni az egyházakkal.
Arató Gergely közölte, Hiller István felelős az egyházakkal való kapcsolattartásért. A kiegészítő normatívák meghatározásakor a kormány két az egyenlő támogatás elvét és azt tartja szem előtt, hogy az biztosítsa a többlettámogatást, aki adott esetben a döntést meghozza.
Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy ma Magyarországon nincs egyházi támogatás. Az egyházak állami feladatok átvállalásáért kapnak támogatást.
Nyakó István (MSZP) úgy látta, hogy a bizalomnak a minimuma sincs meg a felek között. Azt kérte, az oktatási tárca államtitkárától, "vegyék komolyan a tárgyalásokat", és "mondjanak igazat, még akkor is ha éppenséggel ez nehéz, de mindenki meg fogja érteni ebben a szituációban."
