Árpád Rendje – új egyházak kalapoznak az egy százalékért

Jézus nem nyújtott eszményt az államra és a nemzetre – bírálja a kereszténységet egy újonnan alakult vallási közösség, az Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház. Az eredeti magyar hitvilág, pontosabban az „autentikus ősvallás” feltámasztásán fáradozó egyház ugyanakkor meglepő nyitottságot mutat: az alapszabály szerint híveik bármely más egyháznak is a tagjai lehetnek...

Az „Árpád-rendi tradicionálisok” egyháza csak egy azok közül, amelyek először az idén jelentkeztek be a személyi jövedelemadó egy százalékára. Szintén új szereplő a Gondviselés Közösség Egyháza vagy például az Örök Végtelen Egyháza. A rendszerváltáskor csupán néhány tucat egyház működött Magyarországon, számuk ma eléri a kétszázat, más becslések szerint lassan a háromszázhoz közelít. Adófelajánlásokra csak bíróságon nyilvántartásba vett és úgynevezett technikai számmal rendelkező vallási közösségek jogosultak. Nem mindegyikük kíván élni a lehetőséggel, de az is tény, hogy évről évre egyre többen: tavalyelőtt 143 egyház került fel az egyszázalékos-listára, tavaly 155, az idén már 169. A fejlődés töretlennek látszik.

Ha emlékszik még valaki a meg-megújuló „szektavitákra” a kilencvenes évek első feléből: bár gazdasági vádak már akkor is előjöttek, az újszerű vallási közösségeket leginkább „agymosás” és „destruktivitás” miatt támadták. Olyan egyházakat is össztűz alá vettek – így például a krisnásokat –, amelyek napjainkban teljesen legitim, elfogadott szereplői a vallási kínálatnak.

A „destruktív szekta” kifejezés mára kikopott a politikai szóhasználatból, de az egyházak számának látványos emelkedése aligha magyarázható kizárólag a vallási kereslet növekedésével. Erősödik a gyanú, hogy az új egyházak egy része anyagi haszonszerzésből alakult: ezek a vádak lényegesen megalapozottabbnak tűnnek, mint a korábbiak. Kőkemény szélsőjobbos társaságok is egyházként bejegyzett szervezetként keresik az adófizetők kegyeit, miközben némelyik „vallási közösség” láthatóan arra rendezkedett be, hogy a garantáltan járó állami támogatás fejében egyházi intézményként működtesse gazdasági vállalkozásait.

Becsülhetően milliárdok csorognak így el minden évben a költségvetésből, de ahhoz, hogy a törvényi kiskapukat bezárják, kétharmados parlamenti többség kell.