Állam és gazdaság: a társadalom ereje
A sikeres üzletemberből lett jezsuita szerint 1526-nak gazdaságpolitikai okai voltak, a történelem legsikeresebb gazdasági vállalkozása pedig a katolikus egyház. Forrás:
Ahogy ezt már megszokhatták, a Gazdasági Rádiónak lehetősége és feladata egy-egy érdekesebb, fontosabb konferencia, fórum gondolatait részletesebben is közzé tenni.
Nos ezen a héten minden nap felidézzük a Figyelő nemrég tartott Top 200 konferenciáját, amely a mostani időszak talán legfontosabb kérdését járta nagyon alaposan körül, néhány jeles előadó segítségével.
Az állam és a gazdaság viszonya mindig is fontos tisztázni való, de a válság alaposan ráerősített erre a dilemmára. A válaszok olykor túlságosan is leegyszerűsítettek, kategorikusak, egyik oldalról az állam át kell, hogy vegye a szabályozást, mert a piac saját magától csak válságról válságra bukdácsoltatja a világot, és különben sem lehet az emberi kapzsiságnak teljesen kiszolgáltatni a folyamatokat.
A másik vélemény szerint a gazdaságnak továbbra is a gazdaság kell, hogy medret szabjon, különben összezavarodnak a dolgok, az állam különben is épp azt bizonyította az elmúlt években, hogy nem is képes kézben tartani mindent, mert csak annyit tud segíteni a helyzeten, hogy a bajbajutott ágazatokba önti az adófizetők pénzét.
Nos ahogy a válságból lassan kilábolunk, úgy erősödik e kettő mellett egy harmadik vélemény, ami a TOP-200 konferencia előtt, a Figyelő vitacikkeiben is többször felbukkant, és amely ennek a konferenciának is több esélyt adott az alaposabb, sablonoktól mentesebb gondolkodásra, ez a gondolat pedig az, hogy hiba szembeállítani államot és gazdaságot.
A TOP-200 előadói közül elsőnek talán a legkülönlegesebb vendég lépett a mikrofonhoz, egy üzletemberből lett egyházi személyiség, egy sikeres vállalkozóból lett jezsuita lelkész, Kiss Ulrich, aki közben közgazdaságot is tanít, sőt, modelljei révén a konferencia résztvevőit is megdolgoztatta, és aki egyfajta izgalmas történelmi megközelítésben vezette fel a témát, beleértve azt a nem igazán közismert mozzanatot, hogy mik voltak a mohácsi vész gazdaságpolitikai előzményei.
Ugyancsak elég szokatlan Gulliver utazásai szerint a törpék és az óriások földjének modelljét használni a piaci és az állam dominancia bemutatására. Ami utána a végkövetkeztetés: nem erős vagy gyenge államra, erős vagy gyenge piacra, hanem erős társadalomra van szükség.
Az elhangzott előadásokat a héten továbbra is közreadjuk, holnap Király Júliát, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke következik.
Hallgassák meg Kiss Ulrich előadását!
Hanganyag:
