Aláírták a történelmi egyházak Lomnici Zoltán felhívását

Lomnici Zoltán elmondta: ezután a politikai pártokon és a médián a sor, hogy nyilatkozzanak a felhíváshoz való csatlakozásról. A dokumentum annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a társadalomban összefogásra van szükség az emberi méltóságot sértő szövegek megjelenésével szemben, akár olyan kijelentésekről van szó, amelyek sértik a holokauszt áldozatainak emlékét, akár azokról a megnyilvánulásokról beszélünk, amelyek a keresztényeket érintik érzékenyen.

Kitért arra, hogy „az áldozatokért érzett fájdalom össze kell, hogy kössön minket, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk azokat”. A felhívás címzetteit arra kérte, hogy „sem szóban, sem cselekedetben ne sértsék meg az áldozatok emlékét”.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy ha ezt a felhívást elfogadják a demokratikus erők, „ezzel nem csak Európában szerzünk tekintélyt, és egy kicsit nyugodtabb kampányra számíthatunk, hanem annak is óriási jelentősége lehet, hogy egy új korszak indul, (...) amelyre az lesz jellemző, hogy a közbeszédben senkit vallási, faji hovatartozás miatt sérelem nem érhet.”

Balog Zoltán arról számolt be, hogy a Fidesz elnöksége felhatalmazta őt ennek a nyilatkozatnak az aláírására, így szervezetük csatlakozik ahhoz. Mint mondta, a dokumentumot aláírta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Bölcskei Gusztáv a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségek (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója és Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke.

A parlamenti bizottság elnöke a mostani időszak legnagyobb magyarországi problémájának nevezte „a megfelelő cselekvés hiánya mellett” azt, hogy „nincs tiszta és világos beszéd”, ám Lomnici Zoltán felhívásában ez utóbbi megtalálható. Ez alatt azt értette, hogy a nyilatkozat elutasítja a kettős mércét, tehát „ugyanúgy igaz, hogy nem lehet Magyarországon keresztényeket vagy keresztyéneket gyalázni, mint ahogyan nem lehet antiszemita kijelentéseket tenni, nem lehet senkit sérteni magyarságában, és a magyarországi cigányságot sem lehet kollektíven bűnösnek bélyegezni”.

Egyértelműnek nevezte, hogy „ha valakinek fájnak a holokauszt áldozatai, az akkor hiteles, ha fájnak a Gulág, a kommunista rendszer áldozatai is”.

Az MTI kérdésre Balog Zoltán elmondta: az ország szociális, gazdasági, pénzügyi, oktatási és lelki állapotának következménye a „hiszterizált közhangulat” és az emberek „mentális süllyedése” . Mindaddig, amíg nem tudnak ez ellen kormányzati intézkedéseket hozni, addig „jó, hogy ha rögzítjük azokat az elveket, amelyeket követni fogunk” ebben a tekintetben.

A politikus rámutatott: a jelenlegi ellenzéki párt olyan kormányzati politikát folytat majd, ha arra kerül a sor, amely meg fog felelni a felhívás elveinek, és „akkor majd kevesebb esély lesz arra, hogy (...) embereket egymás ellen uszítsanak”. A gyűlölködés ellen a legjobb fegyver az, ha „az embereknek növekszik a komfortérzete, a boldogságérzete”, mert akkor nem gondolják azt, hogy a másik emberben kell ellenséget találniuk.

A Lomnici Zoltán által megfogalmazott nyilatkozatban többek között az áll: „a felhíváshoz csatlakozó személyek az általuk képviselt szervezetek nevében is elkötelezik magukat az emberi jogok, az egyenlő méltóság védelme mellett, és visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely más személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt”.