Aggályok Sólyom aggályaival kapcsolatban

Létrehozás: 2009. október 26., 15:57 Legutolsó módosítás: 2009. október 26., 15:59

Kinek kell megfontolnia inkább a 2011-es népszámlálással kapcsolatos álláspontját: az Országgyűlésnek vagy a köztársasági elnöknek? - a Joggal a Jogállamiságért Egyesület közleménye Sólyom László döntéséről. Forrás: MTI / OS

Aggályok Sólyom aggályaival kapcsolatban

Sólyom László

A közleményt változatlan formában teszük közzé az alábbiakban:

Tisztelt Elnök Úr!

Bizonyára emlékszik rá, hogy a 2001 elején, az Orbán-kormány idején lebonyolított népszámlás előtt nagy vitát váltott ki a vallási hovatartozás iránti hivatalos érdeklődés. Több kisegyház, számos szervezet és magánszemély fejezte ki aggodalmát miatta. Mint az egyik nyílt levélben 2001. január 26-án írták: a történelmi tapasztalatok, valamint a jelenlegi egyházpolitikai tendenciák ismeretében a vallási kisebbségekben jogos aggodalom élhet vallási meggyőződésük megjelölésével kapcsolatban. Ezért úgy ítéljük meg, hogy a vallási megoszlásra vonatkozó adatgyűjtés valójában a világnézeti semlegesség alkotmányos elvét sértő, egyházi, illetve egyházpolitikai és politikai célok szolgálatában állhat.

Bizonyára arra is emlékszik, hogy valamennyi aggályra az volt a hivatalos válasz, hogy az önkéntes adatszolgáltatással az állam tudomására jutott, a vallási hovatartozásra vonatkozó személyes adatokkal soha, senki, semmikor nem fog visszaélni. Nem beszélve a törvényes garanciáról: az 1999. évi CVIII. törvény. 3. paragrafusának 3. bekezdése szerint A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.

Engedje meg ezek után, hogy emlékezetébe idézzük az alig néhány hónap múlva, 2001. november 16-án, szintén az Orbán-kormány idején kihirdetett LXXIV. törvény 153. szakaszának 2. bekezdését, amely így szólt: Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattétel éve személyi jövedelemadójának 0,8 százalékát, legalább ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. A kiegészítésből az egyházak a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányok szerint részesülnek. A felosztás arányainak meghatározásakor a vallási hovatartozás kérdésére választ adókat kell figyelembe venni.

Emlékeztetni szeretnénk Önt arra is, hogy Erdő Péter, a Magyar Katolikus Egyház vezetője 2007. november 19-én, tehát több mint hat évvel az ominózus népszámlálás után, egy interjúban még mindig a népszámlálás adataival érvelt: Van, aki azt mondja, hogy a katolikusokat csak akkor számítja katolikusnak, ha minden vasárnap járnak a misére a hovatartozást talán bízzuk az illető személyre. Például volt egy olyan felmérés, nem is statisztika, hanem népszámlálás, ahol a lakosság abszolút többsége katolikusnak jelentette ki magát.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben

Cikk

Elküldte Horváth-Bolla Zsuzsanna idő 2009. október 26., 16:00
Szerkesztőségünk elhatárolódik ettől a közleménytől.