Abortusztilalmat hozhat az új alkotmány?

Miközben javában dúl a vita az alkotmánymódosítás kapcsán, amely fogantatástól védené az emberi életet, a kormányzat drasztikusan csökkentette a terhesség-megszakításra szánt közpénzt. Az idei 1,6 milliárd forintnak mindössze harmadát, csupán 500 millió forintot biztosítana jövőre erre a célra az állam. Mindebből azonban nem áremelés következik, csupán a műtétek számához igazították a finanszírozást – tájékoztatta a mindennapi.hu-t az Egészségügyi Államtitkárság.

A legfrissebb adatok szerint már 2009-ben is kevesebb terhesség-megszakítást végeztek, a korábbi évi 40-50 ezerről az előző évben 36 ezerre, míg idén körülbelül 33 ezerre csökkent a beavatkozások száma. Ezzel magyarázható, hogy noha szűkült a központi forrás, az abortusz mellett döntőknek jövőre sem kell többet fizetni a műtétért.

Emlékeztetnek arra, hogy a magzati védelemről szóló törvény alapján az orvosi indokból végzett terhesség-megszakítás költségét az E-Alap finanszírozza, egyéb esetben a kérelmezőnek kell kifizetnie a műtétet. Ennek díja jelenleg 28 920 forint.

Egyenjogúvá válik a lombikban tárolt sejt és a nő?

Az elmúlt hetekben éles vita bontakozott ki arról, hogy vajon a készülő alkotmányban miképpen szerepeljen a magzat fogalma, és milyen „jogokkal ruháznák fel”. Az alaptörvény változtatásairól kiszivárgott munkaanyag alapján „alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen.”

Amennyiben az Alkotmány végleges változatában – magyarázat és értelmezési segédlet nélkül – bennemaradnak ezek a mondatok, könnyen beigazolódhatnak azok a jóslatok, amelyek szerint kimondott abortusztilalom ugyan nem, de teljes tanácstalanság lehet a szülészek körében.

A szinte parttalannak tűnő vitát jelzi, hogy az élettudományok (ideértve az orvosokat) erkölcsi normáival foglalkozó bioetikusok között is komoly nézeteltérések vannak. A bioetika alapvetően a nő önrendelkezési joga, a választás szabadsága mellett foglal állást – mondta Kovács József egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete Bioetikai részlegének vezetője a mindennapi.hu-nak kifejtette: beláthatatlan következményekkel járna, ha az orvosok a jövőben szó szerint értelmeznék az alkotmányban foglaltakat.
 

Elmondása szerint a dilemma lényege, hogy vajon mikortól számítjuk az emberi életet, hiszen tény, hogy biológiai értelemben valóban a fogantatástól, ám jogilag, erkölcsileg később kezdődik. Ugyanakkor az emberi élet vége sem esik egybe mindig jogilag és biológiailag.

Az orvos-bioetikus rámutatott: az alkotmánymódosítás túlmutat az abortuszkérdésen. A beláthatatlan következmények között említette, hogy ha az emberi élet biológiai és jogi kezdetét és végét azonos időben határoznák meg (vagyis ha szó szerint értelmeznénk az alaptörvényben leírtakat), elvileg alkotmányos akadályba ütközne a szervátültetés. A transzplantációra váró szerv „gazdája” ugyanis már agyhalott, ám a szervet mesterségesen életben tartják a kivételig.

Az abortusz kapcsán Kovács József megjegyezte azt is, hogy szakmán belül sincs egyetértés az emberi élet kezdetét illetően, míg az úgymond „világi” elveket valló bioetikus a nőre bízná a választás jogát, addig a kérdést vallási alapon megközelítő a nőnek és magzatának egyenlő morális státuszt ad. Ez utóbbi megközelítés azért lehet veszélyes, mert ennek alapján egy megerőszakolt nő nem kérhet abortuszt, vagy ha mégis, az apa bűnéért a magzat (az életével) felelne.

A helyzet furcsaságát érzékeltette azzal, hogy a jövőben bizony gondban lesz az a tűzoltó, akit egy lángoló laboratórium oltására vezényelnek, ahol egy lombikban egy megtermékenyített és beültetésre váró petesejt és egy laboráns vár kimenekítésre. Ezek nagyon súlyos morális kérdések – mondta a szakember, aki bízik abban, hogy az orvosok számára valami módon megkönnyítik az alkotmány értelmezését, hiszen ezekre a dilemmákra az erre hivatott bioetikusok állásfoglalásai sem tudnak mérceként szolgálni.

Kinek a döntése és kinek az élete?

A gyakorlatban szinte megvalósíthatatlan volna, ha az alkotmányban a fogantatástól számítva definiálnák az ember fogalmát. Ez gyakorlatilag megszüntetné az abortusz lehetőségét Magyarországon – nyilatkozta a mindennapi.hu-nak Bálint Balázs. A szülész-nőgyógyász annak ellenére tartja aggályosnak a hatályos jogszabály megváltoztatását, hogy ő maga – törvényi lehetőségével élve – nem vállal terhesség-megszakítást.

Elmondása szerint a csaknem 3 ezer praktizáló szülész-nőgyógyász közül nem éri el a százat, aki hozzá hasonlóan nem végez abortuszt. Emiatt eddig semmilyen gondja nem volt, paciensei tisztában vannak a döntésével, és tudomásul veszik azt. Akkor sem szívesen ad tanácsot, amikor egy betege kérdezi, kihez forduljon a terhessége megszakítása kapcsán (erre nem is volt nagyon szükség, hiszen a hozzá járó nők kezdettől fogva tudják, „életpárti” az orvosuk).

Mostanában némileg csökken a születések számához viszonyított abortuszok aránya. Míg néhány éve szinte azonos volt a számuk, addig manapság az évi 40 ezer körüli terhesség-megszakítás mellett több mint százezer gyermek születik. Ennek tükrében az abortusz alkotmányos újraszabályozásának aligha vannak népesedéspolitikai okai. A demográfiai mutatók javítását az abortuszok intézményes tiltása nem szolgálja, ennél jóval fontosabb lenne a nők szülésre való ösztönzése – tette hozzá a portálunknak nyilatkozó orvos.

Egészséges terhesség megszakításánál (az abortuszok 94 százaléka tartozik ebbe a kategóriába) a nők általában „válsághelyzetre” hivatkoznak. Ez esetben ugyanis senki nem firtatja a döntés okát, vagyis válsághelyzet az, amit az abortusz kérelmezője annak tart – veti fel a már-már filozofikus dilemmát Bálint Balázs. Megjegyezte azt is, hogy a radikális szigorítás indokolatlan és kétélű fegyver lehet (sokakat az illegális megoldások irányába terelhet), ám az eddigi, túlságosan elnéző törvényt is újra kellene gondolni.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet betegjogi programvezetője úgy véli, a jelenleg is hatályos, 1992-es szabályozás nem tekinthető túl megengedőnek. Ahogyan az alkotmánybíróság is megfogalmazta: az állam nem ítélkezhet erkölcsileg az abortuszt választó nő felett. Kapronczay Stefánia szerint a törvénybe több olyan garancia van beépítve, amely alapján az állam eleget tesz a magzati élet védelmére vonatkozó kötelességének, anélkül, hogy a nők önrendelkezési jogát figyelmen kívül hagyná. Az alkotmánybíróság szerint a jelenlegi törvény alkotmányos; igaz, azt is kimondja, hogy az alkotmány alapján nem dönthető el: a magzat jogalany-e, viszont a törvényi szabályozás alapján a jogalkotó nem tekinti annak.

A TASZ szakértője rámutat arra is, hogy az alkotmány átírható ebben a kérdésben is, de végig kell gondolni mindennek a következményeit. Kapronczay Stefánia meggyőződése, hogy ha az állam a korábbinál hatékonyabban akadályozza meg a nem kívánt terhességek létrejöttét – ami szerinte üdvözlendő cél – , akkor is lesznek nem kívánt terhességek. Nincsen annál veszélyesebb, mint amikor a testük felett rendelkezni kívánó vagy a helyzetükből más kivezető utat nem látó nők illegális utakra kényszerülnek – hívja fel a figyelmet a betegjogi programvezető (hasonlóan Bálint Balázshoz). A TASZ álláspontja szerint nem szükséges változtatni a jelenlegi szabályozáson, de érdemes volna hatékonyabb megoldásokat keresni vagy a jelenlegieket hatékonyabbá tenni, alapvetően a megelőzés területén.

Lehetetlent nem, csupán a magzat állami védelmét akarják

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság támogatta azt a kereszténydemokrata felvetést, hogy az új alaptörvénybe valamilyen formában kerüljön be, hogy az élethez és az emberi méltósághoz való jog a magzati életet is megilleti. Gulyás Gergely, a bizottság egyik fideszes alelnöke szerint ez csak egy dogmatikai vita része, amelyből egyáltalán nem következik az abortusztörvény szigorítása.

Az alkotmány módosításáról szóló munkaanyag nyilvánosságra kerülése előtt Gulyás Gergely  a sajtóban úgy nyilatkozott: ha az élethez és az emberi méltósághoz való jogot korlátlanul kiterjesztik a magzatokra is, akkor nemhogy az abortusz, de a 72 órával az aktus után bevehető fogamzásgátló tabletta alkalmazása is tilos lenne. Ezt a nyilvánvaló képtelenséget pedig sem a Fidesz, sem a KDNP nem akarja. Hozzátette: ő ugyan „a világ egyik legkegyetlenebb dolgának” tartja az abortuszt, de ezt a véleményt nem emelné törvényi erőre. Ehelyett inkább azt javasolják, hogy az új alaptörvény rögzítse: az államnak a fogantatástól kezdve kötelessége védeni a magzatot.

A politikus emlékeztetett: ezt két korábbi alkotmánybírósági határozat is kimondja.(Jelenleg e védelem alatt elsősorban a tanácsadást, a krízishelyzetben lévő nők segítését értjük). Az alelnök szerint a ma is létező állami kötelezettség erősebbé tételéhez elég lenne a magzati életről szóló jogszabály módosítása.

Mindez azt jelentheti, hogy a terhesség-megszakítást megelőzheti egy olyan eljárás, melyben újabb lelki sebek okozása nélkül jobban megismertetik a nőkkel döntésük súlyát. Ennek kidolgozásához pszichológusok és egyházi szakemberek segítségét is igénybe vennék, és ha az apa személye ismert, talán őt is bevonnák a tanácsadásba.

A KDNP képviselője kissé másként látja mindezt. Tarnai Richárd a Hírszerzőnek azt mondta: számukra alapvető kérdés, hogy a magzat fogalma bekerüljön az alkotmányba, mert ez azt is jelenti, hogy „az alkotmánybíróság a későbbi döntéseinél ezt kell, hogy alapul vegye”. Azzal, hogy egyébként milyen jogszabályokat kell vagy lehet módosítani, nem foglalkoznak.

És mi ebben az újdonság?

A polgári törvénykönyvben most is benne van, hogy az ember jogképessége a fogantatástól a haláláig tart – magyarázza Lövétei István alkotmányjogász. Szerinte egy szöveg módosítása önmagában, az abortusztörvény megváltoztatása nélkül nem jelent újdonságot az eddigi gyakorlathoz képest. Az alkotmánybíróság eddigi gyakorlata nem tekintette alkotmányosnak az abortusz nyílt tilalmát, ehelyett bújtatott tilalom van, az anya nyilatkozhat arról, hogy szükséghelyzetben van-e. Ha így tesz, bizonyos időbeli korlátok közt joga van az abortuszhoz – mondja. Az viszont nyitott kérdés, hogy lesznek-e olyanok, akik belekapaszkodnak egy esetleges új alkotmányszövegbe, és erre hivatkozva megpróbálják elérni az abortusz tilalmát vagy szigorítását. Azt pedig, hogy milyen sikerrel járnak, szerinte lehetetlen megjósolni.