A történelmi egyházakkal tárgyal az oktatási tárca

„A lehető legrosszabb üzenet a társadalom felé, hogy a kormány jövőre nem ad pénzt a hit-, és erkölcstan oktatására” – így fogalmazott a tanévnyitók napján, augusztus 31-én a KDNP elnöke, Semjén Zsolt. Annak ellenére kongatott vészharangot, hogy a jövő évi költségvetés számait még nem fogadták el, ráadásul a nagy történelmi egyházak és az oktatási tárca megállapodott, hogy addig egyikük sem nyilatkozik a költségvetésről, amíg nem egyeztettek az egyházi fenntartású iskolák ügyében. Semjén Zsolt kijelentését arra a büdzsé-tervezetre, illetve annak egyházakat érintő részére alapozta, amelyet Balogh Zoltán fideszes képviselő szerint felelősségteljes állampolgárok juttatták el hozzájuk. Ebben – szerintük – jövőre hittanoktatásra, valamint az 5 ezer lakosnál kisebb településen szolgálatot teljesítő lelkészek jövedelempótlékára egyetlen forint sem szerepel, míg 2005 és 2009 között minden évben 3,3 milliárd forintot kaptak az egyházak hitoktatásra, a lelkészek jövedelempótléka pedig 1,5 és 1,7 milliárd között változott. Az egyházak támogatása összességében több mint 26 százalékkal, 25,6 milliárdról 18,9 milliárd forintra csökken jövőre az idei évhez képest. Semjén a tervezet ismertetésekor arra is figyelmeztetett, a támogatás teljes megvonása nem csak a magyar törvényeket, hanem a vatikáni szerződést is megsérti.

Csepregi András, az oktatási tárca egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának vezetője nem ismer olyan esetet, amikor a magyar állam megsértette volna a vatikáni szerződést. Szerinte a KDNP-s elnök mostani nyilatkozatát valószínűleg az magyarázhatja, hogy idén a tanévnyitó egybeesett a jövő évi költségvetés tárgyalásainak megkezdésével. Az utóbbi években költségvetési tárgyalás nem múlhatott el ellenzéki vagy egyházi reklamáció nélkül. Sőt, a nyomásgyakorlás érdekében nem egyszer gyerekeket is bevontak a politikába, tüntetésre hívták őket.

Példa erre 2004 novembere, amikor Veres András püspök azt kérte a katolikus iskolák vezetőitől: a 2005-ös költségvetés tervezetének módosítása érdekében „a következő hetekben – mindaddig, amíg megnyugtatóan meg nem oldódik ez a probléma” a pedagógusok és a diákok mindennap imádkozzanak azért, hogy „az egyházi iskolákat ellehetetlenítő szándék megszűnjön”. Egy hónnapal később az Oktatási Minisztérium elé szervezett demonstrációt a Budai Margitosok Baráti Köre. Az egyik egyházi fenntarású iskola igazgatója levelet írt a diákok ellenőrzőjébe a szülőknek: „Kérjük Önöket, az ellenőrzőben írásban jelezzék, hogy gyermeküket engedik-e részt venni a jelzett időpontban.” A tüntetést a Magyar Katolikus Püspöki Kar is támogatta. Pedig érdemi előrelépés történt az egyházi kiegészítő támogatás számítási módjában, amelynek eredményeként az egyházi közoktatás támogatása növekedett.

Egy évvel később, 2005 decemberében ismét az egyházi fenntartású közoktatási intézmények következő évi finanszírozása miatt tartottak demonstrációt az egyházi iskolák a fővárosban, a Felvonulási téren. A tüntetést a Szülői Közösségek szervezték, mert szerintük az egyházi iskolák, óvodák az államtól több milliárd forinttal kevesebb támogatást kapnak az önkormányzatiaknál. Magyar Bálint akkori oktatási miniszter cáfolta ezt, amint mondta, elég sajátos dolog az egyházi intézmények ellehetetlenítéséről beszélni, mikor négy év alatt 17 milliárd forinttal nőtt az egyházi közoktatási intézmények támogatása.