A szocialistákat nem érdekli, ki vallásos

Létrehozás: 2009. október 28., 09:45 Legutolsó módosítás: 2009. október 28., 09:47

Az MSZP annyiban egyetért a népszámlálási törvényt a parlamentnek visszaküldő államfő felvetésével, hogy gyűjtsenek adatokat a fogyatékosokról, azt azonban továbbra sem szeretnék – jóllehet Sólyom László javasolja –, ha a népszámlálás során az egyházhoz, felekezethez tartozásról is kérdeznének. Forrás: Népszabadság / Lencsés Károly

A szocialistákat nem érdekli, ki vallásos

Fogarasiné Deák Valéria

A szocialista frakció mérlegeli Sólyom László köztársasági elnöknek a 2011-es népszámlálásról szóló törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott aggályait – mondta Fogarasiné Deák Valéria, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának szocialista alelnöke. A jogszabályt a parlament az ellenzék tartózkodása mellett fogadta el. A Fidesz és a KDNP nem értett egyet azzal, hogy az egyházhoz vagy vallási közösséghez tartozásra ne kérdezzenek rá. Az államfő a törvény más pontjait – például a fogyatékosokra vonatkozó adatok gyűjtésének elmaradását, a nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez tartozásra utaló kérdést – is aggályosnak tartja, és ezért megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

A kormányoldal kész megfontolni, hogy 2011-ben felmérjék a fogyatékkal élők körét is, civil szervezetek is ezt kérik – hangsúlyozta Fogarasiné. Valószínűleg elfogadják az államfőnek a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó kérdés miatt megfogalmazott észrevételeit is. Vagyis: nem a valamely kisebbséghez, hanem általában a nemzetiséghez tartozásra kérdeznének, ami a többségi nemzet is lehet. Az adatszolgáltatás mindkét esetben csak önkéntes lehet.

A vallási vagy felekezeti hovatartozást viszont továbbra sem szeretnék firtatni – jelentette ki a szocialista politikus –, mert az egyházakkal kapcsolatban nincs olyan állami feladat, amelyhez szükség lenne ilyen adatok ismeretére. A kérdést illetően az egyházak maguk is megosztottak. A kisebbek nem szeretnék, a nagyobbak jellemzően elfogadnák. Az MSZP ezért sem szeretné, ha a vallás iránt érdeklődnének. Végleges döntés azonban még nincs.

Arról kevés szó esik, hogy az ilyen adatgyűjtésnek milyen hozadéka lenne. Azt ugyanis senki nem tudja megmondani, hogy a 2001-es népszámláláson magát egyházhoz, felekezetnek tartozónak valló 7,6 millió ember hitgyakorlóként tett ilyen nyilatkozatot, vagy csupán jelezte, hogy gyermekként valamely egyház szabályai szerint, mondjuk megkeresztelték.

A vallásos népesség aránya a közelmúltban készült felmérések szerint is hetven százalék körülire becsülhető, ám többségük inkább csak a maga módján hisz istenben, a legalább havi rendszerességgel templomba járók aránya pedig nem éri el a húsz százalékot. Az szja-t fizetők negyede sem él azzal a lehetőséggel, hogy személyi jövedelemadója egy százalékát valamelyik egyháznak ajánlja fel, miközben más társadalmi szervezeteket ennél jóval többen jelölnek meg.

„A vallási és általában is a világnézeti meggyőződés – a nemhez és a nemzetiséghez hasonlóan – az alkotmány alapján a személyiség lényegi vonásának tekinthető, tehát ebben az értelemben sem indokolt kihagyni az adatfelvételből” – érvel Sólyom. A fideszes Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke hasonlóképpen látja. A KDNP emlékeztet, hogy a vallásra vonatkozó adatgyűjtés annak idején a kormány munkáját is nagyban segítette.

Éppen ettől tart a Joggal a Jogállamiságért Egyesület, amikor emlékezteti az államfőt arra, hogy a vallásra vonatkozó adatgyűjtés már 2001-ben is indulatokat váltott ki, és az aggályokra az volt a hivatalos válasz, hogy az ilyen adatok kizárólag statisztikai célokat szolgálnak. Az egyházi támogatások mértékének meghatározásánál mégis a népszámlálás eredményéből kívántak kiindulni – hangoztatják.

A félelmek most sem megalapozatlanok – véli Fogarasiné. A Jobbik szerint például fontos, hogy a magyar társadalomról a vallás területén is minél pontosabb diagnózist lehessen felállítani. Ennek része, hogy kiderüljön: a bejegyzett több mint kétszáz egyház, „amelynek többsége csak az anyagi lehetőségeket kihasználó destruktív szekta (pl. Szcientológia Egyháza, Magyar Boszorkányszövetség), pontosan hány állampolgárt tömörít, és annak fejében milyen összegű állami támogatást, adókedvezményt kap”.

Nem politikai megfontolásokkal, hanem a költségek és az adminisztratív terhek mérséklésével magyarázzák szakértők, hogy alapvetően csak az EU által megkívánt adatok gyűjtésére terjedne ki a 2011-es népszámlálás. Ezért maradnának ki például a házasságtörténetre, a termékenységre, az esetleges fogyatékosságra, a vallásra, az ingázási szokásokra, a munkavégzés körülményeire és az anyanyelvre vonatkozó kérdések, amelyeket 2001-ben még feltettek. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó kérdések utólag kerültek a tervezetbe.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben

vallás, népszámlálás

Elküldte Szabó-Pap Gabriella idő 2009. október 28., 18:25
Az állampolgárok vallásossága nemcsak anyagi szempontból fontos kérdés, hanem a közbeszéd, az állami megnyilvánulások, a törvényalkotási irányvonalak szempontjából is az. Nem jó ugyanis, ha ezeken a területeken sérelem éri az emberek vallásos meggyőződését. Márpedig, ha nem tudni, a lakosság mekkora rétege vallásos, akkor könnyen kialakulnak a konfliktushelyzetek a közéletben. A politika számára a tömegek által vallott értékrend nem lehet közömbös. A finanszírozási kérdéseket márpedig erre kell alapozni, mert parlamenti demokráciában a tömegek véleményét negligáló politika megbukik, kiesik a hatalomgyakorlásból.