A szerb templom papja kitiltotta a román közösséget

— Felvéve: , , , , ,
Létrehozás: 2010. április 29., 13:04 Legutolsó módosítás: 2010. április 29., 13:05

Szeged – Ezután nem tarthat istentiszteletet a román közösség a szegedi szerb ortodox templomban, erről hivatalos levélben értesítette a szerb pap a románt. Szó volt elmaradt takarításról, faszénről és tömjénről. Az elmérgesedett helyzetről a gyulai román és a szentendrei szerb püspök is tárgyalni fog. Forrás: Délmagyarország, delmagyar.hu / Bakos András

A szerb templom papja kitiltotta a román közösséget

Aurel Bekán román esperes, szegedi adminisztrátor. 14 év után csak egy levelet kapott szerb lelkésztársától. Fotó: Schmidt Andrea

„Krisztusban szeretett testvérem! Nehéz szívvel, de Krisztusban szeretettel és őszintén, ily módon, írásban kell Hozzád fordulnom" – kezdi levelét Káplán Pál esperesi helynök, a szegedi szerb ortodox egyház parókusa, aki Aurel Bekán espereshez, magyarcsanádi román parókushoz és szegedi adminisztrátorhoz fordult ezekkel a szavakkal. A levél arról szól, hogy a román ortodox közösség „IDEIGLENESEN használhatja szent templomunkat a román nyelvű istentiszteletekre", ám a szerbek azt tapasztalták, hogy a román közösség nem mutat elég törődést a szent hely iránt.

„Majdnem minden használat után csak rendetlenség és kosz maradt", a román közösség pedig az ő tömjénjüket és faszenüket használta. Pál atya azt írja, a közös istentiszteleteken szívesen veszi a románok jelenlétét, de a szerb hívek nevében, Lukijan püspök tudtával úgy rendelkezik, hogy megszünteti a további önálló román nyelvű szertartást. A levél szombaton kelt. A konfliktussal a román nyelvű szegedi rádióműsor is foglalkozott.

A román közösség – az utóbbi időben 10–20 hívő – 1996 óta havonta egy alkalommal, illetve húsvétkor tartott istentiszteletet a Szent Miklós-templomban, a klubot is használták. Aurel atyát megdöbbentette a hivatalos levél, az eddigiek alapján nem erre számított, hiszen korábban együtt is miséztek. – Amikor idekerültünk, nem készítettünk szerződést, mert úgy gondoltuk, testvérek között erre valóban nincs szükség, lehet, ez hiba volt – mondja a román lelkész. – Mi korábban minden alkalommal fizettünk azért, hogy erre a rövid időre használtuk a templomot és a klubot, utóbb évente 25 ezer forintot. Amikor a takarítás szóba került, kérdeztem, mikor jöjjünk segíteni, de ő sohasem mondta, hogy ekkor vagy akkor takarítunk, gyere, atya. Csak mosolygott. Máskor, két romános vicc között hozta szóba a dolgot, amit nem is tudtam mire vélni.

Aurel atya azt mondja, valóban volt rá eset, hogy használta a szerb templom faszenét – egy faszén egy alkalom, egy csomagban 10 van, az ezer forintba kerül – de hát az előző szerb lelkész meg az ő kegytárgyait és miseruháját használta, amiből ő nem csinált gondot. Szerinte a takarítás csak ürügy, más lehet a kiutasítás hátterében.

A konfliktust vasárnap próbálta megbeszélni lelkésztársával a templomkapuban, de nem sikerült békében elválniuk. A gyulai román püspök és a szentendrei szerb püspök tárgyalni fog, de Aurel atya azt mondja, nem szívesen térnek vissza, ha már egyszer elküldték őket.

Nyilatkozattilalom

Szerettük volna élőszóban megszólaltatni a szegedi szerb ortodox közösség parókusát, Pál atyát is, ő pedig elküldte a nemzetiségi rádiónak adott nyilatkozatát azzal, hogy akkor használhatjuk föl, ha a püspökség erre engedélyt ad. Felhívtuk a megadott számot, ahol arról értesültünk, hogy Lukijan püspök tíz napig Belgrádban, zsinati gyűlésen tartózkodik, hivatala pedig nélküle nem adhat engedélyt erre. A nyilatkozattételi tilalom – a jelek szerint – a nemzetiségi sajtóval kapcsolatban nem érvényes.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben