A szél ott fúj, ahol akar
"Mikor elérkezett a pünkösd napja, mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen. Hirtelen, mintha csak heves szélvész közeledett volna, zaj támadt az égből, és egészen betöltötte a házat, ahol összegyűltek. Majd pedig szétoszló, tüzes nyelvek lobbantak föl előttük, és leereszkedtek mindegyikükre. Valamennyien elteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, amint a Szentlélek szólásra indította őket" – így ír az Apostolok cselekedeteinek szerzője. A kereszténység harmadik legnagyobb ünnepét a húsvéttól számított ötvenedik napon tartjuk, görög nevének (pentekoszté) a jelentése is ötven. A katolikus hagyomány szerint az apostolok idejéből való, Tertullianus ókeresztény író régi ünnepnek nevezi. Előzménye az ószövetségi zsidó Sávout, amely a törvényadás emléknapja és az új kenyér ünnepe. Forrás: Magyar Hírlap / Kacsoh Dániel
A Szentlélek kiáradásának napjához három fontos esemény is köthető: a lélek eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője, az egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Hogy a liturgikus naptárba mikor került be, azt nem lehet pontosan megállapítani. Egyesek szerint már Pál apostol utal rá egyik levelében, ám az biztos, hogy a 313-as elvirai zsinaton elhangzott: ha valaki nem tartja meg a pünkösdöt, "új tévtanítást vezet be az egyházba".
A 4. században már egyre több említést tesznek az ünnepről, mondván, ekkor keresztelik meg azokat, akik valamilyen oknál fogva nem részesülhettek húsvétkor a beavató szentségekben. Erről többek között Szent Ágoston fennmaradt beszédeiből tudhatunk. A középkorban több külsőséggel is emelték a jelentőségét: szekvenciát is írtak hozzá, és a 6. századtól nyolcaddal ünnepelték, amely egészen a második vatikáni zsinat liturgikus rendelkezéséig érvényben volt.
Pünkösdhöz kapcsolódik a csíksomlyói búcsú, amely mára a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. A lélekemelő magyar népszokásról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely szerint a katolikus hívek pünkösd ünnepének szombatjára érkeztek meg zarándoklatuk végcéljaként a kegytemplomhoz, majd a szentmisét követően felvonultak a két Somlyó-hegy közé.
Hofher József jezsuita szerzetes: A három nagy keresztény ünnep, a karácsony, a húsvét és a pünkösd közül talán ez utóbbi tudatosult a legkevésbé, holott lényegében Krisztus feltámadása után ma is a pünkösd korszakát éljük. A Megváltó azt mondta, nemcsak velünk, hanem bennünk is akar élni, ezért küldte el a Szentlelket, amelyen keresztül egyfajta isteni energiát kapunk. Ennek a léleknek több tulajdonsága is van, s ezek mind a fiatalsághoz köthetők. Ilyen a bátorság, az értelem, és hogy nem lehet korlátok közé szorítani, hiszen "ott fúj, ahol akar". Az evangéliumban azt mondja Krisztus, hogy csak az jut be a mennyek országába, aki olyan, mint a gyermek. Ma különösen nagy szükség lenne erre a lelkületre, mivel a társadalom rendkívül kiábrándult, céltalan, mondhatni, időslelkűek lettek az emberek. Pedig a lelkület korántsem korfüggő, elég csak a súlyos betegségben szenvedő, idős II. János Pál pápára emlékeznünk, aki milliónyi fiatalt hívott össze, és lelkesítette őket az evangélium szellemében.
Kuklay Antal Hit Pajzsa díjjal kitüntetett körömi plébános: A pünkösd sajátos tartalommal bővült, mivel a csíksomlyói búcsú az utóbbi időben az egész magyarság lelki egységét kifejező ünnep lett, a zarándokhely a nemzet lelki szentélye. Ide kapcsolódik, hogy Szent Erzsébet tiszteletére nagyszabású ünnepet rendeznek az idén Sárospatakon is, hiszen Gergely pápa ezen az ünnepen avatta szentté II. András királyunk leányát. A patakiak hétfőn ünnepi szentmisével, vasárnap pedig korhű jelmezes felvonulással emlékeznek az emberi szolidaritás szentjére. Az egyetemesség megtalálható a pünkösdi üzenetben is, hiszen amikor a Szentlélek kiáradása miatt a tanítványok szavait minden nemzet gyermeke megértette, a bábeli zűrzavar ellentéteként az egész emberiséget újra egységbe vonta az evangéliumon keresztül a Teremtő. Azt is üzeni ez az ünnep, hogy az ember közösségi lény, csak közösségben tudja kiteljesíteni magát. Éppen ezt vonta kétségbe a kommunizmus és a szélsőséges, individualista liberalizmus.
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek: A pünkösd a Szentlélek Úristen eljövetelének ünnepe, amelynek előzménye az ószövetségi pünkösd, a törvényadás és az aratás ünnepe volt. A Szentlélekkel eljött a második vigasztaló, akit Jézus Krisztus megígért. Az első ugyanis ő maga volt, hiszen ő hirdette meg az emberiségnek az bűnbocsánatot, a megváltást és az emberibb életet. A Szentlélek szimbólumokban is megmutatkozik: szél, tüzes lángnyelvek, de sok más bibliai hasonlatban is. Három fontos elemét emelhetjük ki az ünnepnek, az egyház katolicitását, vagyis azt, hogy minden nemzethez eljött a vigasztaló, a missziót, illetve a kommunikációt, hiszen a Szentírás szerint minden nép gyermeke megértette a lélek által átjárt tanítványok szavát. A szeretet nyelvén szólók ugyanis mindenkinek a szívéhez megtalálhatják az utat. A Szentlélek létét bizonyítja az egyház több ezer éves fennmaradásának ténye is. Ebben a csüggedő korban a legnagyobb szükség arra van , hogy "lelkes emberekké" legyünk az ő ajándékából.
