A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Ház június 4-ét

A T. Ház jobboldali padsoraiban már az előtt felhangzott a taps tegnap, mielőtt Schmitt Pál a házelnöki pulpitusról kihirdette volna: az Országgyűlés 302 szavazattal 55 ellenében, 12 tartózkodás mellett a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt – melyet Kövér László és Semjén Zsolt KDNP-elnök jegyez – a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők szavazták meg, valamint Schiffer András, az LMP frakcióvezetője (figyelmetlenségből a szocialista Juhász Ferenc is igennel voksolt). Más LMP-s képviselők és a szocialisták elutasították.

Az MSZP-s képviselők azért is szavaztak nemmel, mert elfogadhatatlan számukra a tanúságtétel-határozat preambuluma: „Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy az Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszenek megérteni, (...) a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló (...) 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve a következő törvényt alkotjuk”.

Lendvai Ildikó tegnap reggel a köztévében azt mondta, soha nem volt szokás a parlamenti képviselők felosztása a szerint, hogy van-e, aki vallja, hogy „Isten a történelem ura”, s van-e, aki nem. Hiller István és Mesterházy Attila azért is nyújtottak be módosító indítványt, mert szerintük ellentmondás van abban, hogy „valaki Istent a történelem urának tekinti, és Trianon mégis megtörténhetett”. A T. Ház ugyanakkor elsöprő többséggel szavazta le a szocialista indítványokat. Azt is, amelyik kimondta volna, hogy az „egységes magyar nemzet” kifejezés helyett az „egységes magyar kulturális nemzet” kifejezés szerepeljen a Trianon-törvényben vagy az „egyetemes magyar nemzet” kifejezést kellene használni.

A többség elutasította azt a Hiller István által képviselt módosító indítványt is, hogy május 9. legyen az európai összetartozás napja. Az elutasítást borítékolni lehetett, hiszen Kövér László már a Trianon-napról szóló parlamenti vita kezdetekor rácsodálkozott: „Hogy kerül a csizma az asztalra? Május 9. Magyarország számára mégiscsak az iszonyatos megszállás kezdete volt”. Akkor a Fidesz választmányának elnöke Trianon kapcsán egyébként úgy fogalmazott: „A történelmi Magyarország nem támasztható fel. De nem is szükséges, hiszen él: a lelkekben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban.”

A Trianon-törvény elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az indokolás szerint az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója.

Az Országgyűlés egyébként „elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal”.

A Trianon-törvény a 90. évfordulón, június 4-én lép hatályba. A parlament ugyanis a házszabálytól való eltéréssel, azaz gyorsított eljárással szavazta meg tegnap, így az már hatályos lesz pénteken, a parlamenti emlékülés napján. Módosító indítványaik elutasítása után kétséges, hogy az MSZP részt vesz-e a parlamenti emlékülésen. Tóbiás Józseffrakcióigazgató lapunknak azt mondta: szerdán döntenek a részvételről. Az azonban bizonyos, hogy a Demokratikus Charta Trianon-megemlékezésén valamennyi képviselőjük jelen lesz.

Ami a pénteki eseményt illeti: voltak olyan tervek – miként azt már megírtuk –, hogy az emlékülés ünnepi keretét Koltay Gábor rendezze, de ezt a Fideszben elvetették. A jelenlegi forgatókönyvek szerint az emlékülésen Schmitt Pál házelnök mond köszöntőt és Sólyom László köztársasági elnök, valamint Német László nagybecskereki püspök szólal fel, aki 2006–2008 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára volt.

Szlovákia számára történelmi jelentőségű a trianoni békeszerződés – állítja Ivan Gasparovic szlovák államfő a dokumentum aláírásának 90. évfordulója alkalmával hétfőn kiadott nyilatkozatában. „Az első olyan dokumentumról van szó, amely (...) kinyilvánította a szlovákok akaratát egy új közigazgatási egységben való életre, mely közigazgatási egység történelmileg, földrajzilag és jogilag is kivált a megszűnt Ausztria-Magyarországból”.

Leszögezi: a trianoni „az önálló Szlovák Köztársaság és a stabil, békés Közép-Európa építésének egyik legjelentősebb történelmi pillére”.