A minaret keresztje

Létrehozás: 2009. december 01., 10:09 Legutolsó módosítás: 2009. december 01., 10:10

A svájci szavazók többsége leszavazta a vallásszabadságot. Tehát a szabadságot magát. Egyházaik, parlamentjük és kormányuk óvta őket, hogy ne tegyék, de tették. Forrás: Népszabadság / Révész Sándor

Szabadon választott intézményeikben tartották a jobbik eszüket, azt a tudást, amit egyénenként elvesztettek, hogy ti. többségi szóval a kisebbség szabadságát megvonni nem lehet. (Mi lenne a magyar kisebbségekkel, ha lehetne?!) Miután ez minden demokrácia fundamentuma, népszavazással nem törhető föl. Csak Svájcban. Aki úgy gondolja, hogy a demokrácia annál jobb, minél több dologról lehet benne népszavazni, gondoljon Svájcra és a magyar kisebbségekre.

A svájci szavazók többsége nem azért szavazott a szabadság ellen, mert nem szereti, hanem azért, mert félti. A sajátját félti a másokétól. Félti a jólétet, a nyugalmat, az otthonos egynemű közeget. De hogy ebből mi védhető és mi nem, a legszorosabban összefügg azzal, hogy másoknak mi jut és mi nem.

A mások szabadságát csak a magunkéval együtt rombolhatjuk. A minaret betiltása után a templomtoronynak sincs többé legitimitása. Nem azért létezhet, mert tornyot építeni a szimbolikus tartalmaktól független, a világi szabályzatok betartásával mindenkinek szabad, hanem csak azért, mert mi vagyunk többen. Ha ez így helyes, akkor nincs a világ nagyobbik részére érvényes érv a keresztények szabadsága mellett. Hogy a zsidókról már ne is beszéljünk. És persze nincs érv a magyar katolikusok és protestánsok szabadsága mellett sem az ortodox többségű Romániában és Szerbiában.

A szabadságot persze van mitől félteni. Mohamedánoktól is, minaretektől is, svájciaktól is. De nem a mohamedánoktól, a minaretektől, a svájciaktól. Vannak és terjednek az iszlám nevében pusztító erők, állnak mögöttük bivalyerős állami és gazdasági hatalmak, ott vannak egyre több toronyban, imateremben, iszlám iskolában, prédikációban és fegyverben. Mindez nem a keresztény világ ellenpólusa, hanem a világi világé.

Ellenben rokona az államhatalom képében, fegyverzetében fellépő, a kereszt nevében gyarmatosító, pusztító, erőszakkal térítő, a meghódított területeket templomtornyaival szimbolikusan megjelölő, iskoláiban a "pogányok" elleni engesztelhetetlen harcra nevelő, premodern, történelmi kereszténységnek. És ellensége a világi hatalomra igényt nem tartó kereszténységnek és iszlámnak. Valamennyi felekezetnek, mely tiszteletben tartja a minden vallást és állampolgárt egyenlőként kezelő világi államot.

A svájci népszavazás kezdeményezői "a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását" kívánják megakadályozni. Egy olyan országban, ahol a lakosság öt-hat százaléka mohamedán. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy akik egy felekezet dominanciáját jogi megkülönböztetéssel kívánják biztosítani, maguk is azt a nézetet képviselik, hogy a hitet állami erővel és törvényekkel kell támogatni más hitek ellenében. Ők az iszlám államhatalmak eszmetársai.

A demokráciát nem lehet zárványokban fenntartani. Ha a szabadságjogok nem globalizálódnak a világgal együtt, akkor elenyésznek. Az iszlám elválasztása fegyverektől és államhatalmaktól a jövőnk egyik kulcskérdése. Akik viszont az iszlám egésze ellen lépnek föl állami erővel, minden mohamedánnak azt üzenik, csak az iszlám államok és fegyverek védelmében, erejében bízhatsz.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben