A magyarok háromnegyedének nincs spórolt pénze

Létrehozás: 2010. július 09., 07:33 Legutolsó módosítás: 2010. július 09., 07:36

Budapest – Európában a lakosság 34, Magyarországon 74 százalékának nincs megtakarítása. Akiknek van spórolt pénze, azok leginkább bankbetétbe és életbiztosításba fektetik be vagyonukat – derül ki a GfK piackuató cég és a Wall Street Journal legfrissebb felméréséből. Forrás: origo.hu

Tízből három európainak egyáltalán nincs megtakarítása. Ez az arány a kontinens nyugati felén némileg kedvezőbb (27 százalék), a régiónkban azonban számottevően magas, itt 74 százalék – derül ki a A GfK piackutató cég és a Wall Street Journal felméréséből.

Közép-Európában a lengyeleknél és hazánkban a legnagyobb a megtakarítással nem rendelkezők aránya, 74 százalékos. Az Egyesült Államok képviseli a másik végletet, ott a döntő többség rendelkezik megtakarított vagyonnal.

A magyarok negyedének van vagyona

Az európai háztartások 49 százalékának kevesebb mint 25 000 eurós vagyona van (ingatlanok nélkül), 9 százalékuk vagyona 25 000 és 50 000 euró közötti, 4 százalékuk pedig 50 000 eurót meghaladó vagyonnal rendelkezik. A közép-európai régióban a megkérdezett háztartásoknak 27 százaléka nyilatkozott 5000 euró alatti magánvagyonról, de Magyarországon még ennél is kevesebben, a válaszadóknak mindösszesen 17 százaléka sorolta magát ebbe a vagyoni kategóriába.

A magyarok 7 százaléka 5-15 000, 1 százaléka pedig 15-25 000 eurónak megfelelő megtakarítással rendelkezik. A magyarok 1 százaléka nyilatkozott ennél is magasabb vagyonról. Összesen a lakosság 26 százaléka rendelkezik valamilyen nagyságú magánvagyonnal. 

Bankbetét viszi a prímet

Európában a megtakarítással rendelkező lakosság háromnegyede bankbetétben tartja pénzét. A második helyen az életbiztosítások szerepelnek, a megkérdezettek 43 százaléka tartja ebben a típusú megtakarításban vagyonát. Részvényekben és részvényalapú befektetési alapokban az európaiak 29 százaléka gyarapítja megtakarítását, nyugdíjalapokban egynegyedük, kötvényekben pedig 12 százalékuk.

Közép-Európában nem jellemző, hogy a megtakarítók értékpapírban tartanák vagyonukat – sem a kockázatosnak tekinthető részvényekben, sem a biztonságosabb kötvényekben. Emellett azonban az egész kontinenshez hasonló preferencia sorrend figyelhető meg a régióban, habár az egyes befektetési típusokban kevesebb megtakarító tartja vagyonát. (Bankbetét: 56, életbiztosítás 24, nyugdíjalapok 23 százalék és emellett jelentős az egyéb kategória aránya 24 százalékkal.)

„Magyarországon kevésbé kiegyenlített a befektetési portfólió. Az összes megtakarító közül honfitársaink több mint fele (62 százalék) a megtakarított vagyonának nagy részét bankbetétekben tartja, életbiztosításba 25 százalékuk, nyugdíjalapba 12 százalékuk, részvénybe és/vagy részvényalapba pedig mindösszesen 10 százalékuk fekteti be megtakarításait” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.

Kevésbé pesszimisták a magyarok

A felmérés szerint a magyarok 50 százaléka várhatóan az eddiginél kevesebbet, 44 százalékuk pedig ugyanannyit fog tudni megtakarítani. Ebben a kérdésben számottevő különbség van az egyes korcsoportok között: a fiatalabb, 14-29 éves korosztály több mint fele (59 százalék) arra számít, hogy ugyanannyit tud majd megtakarítani, mint korábban, viszont az 50 éven felüliek közül minden második (45 százalék) magyar úgy látja, csekélyebb összeget tud majd félretenni.

„Összességében mérséklődött a társadalmi pesszimizmus a megtakarítási várakozásokat illetően. Tavaly például hazánkban még tízből nyolcan számítottak a megtakarításaik rövidtávú (12 havi) csökkenésére, addig idén tavasszal tízből öten vélekedtek így. A többi vizsgált térségben is enyhült a borúlátás, bár igaz, hogy közel sem volt annyira jellemző, mint nálunk” –  összegezte a változásokat Kozák Ákos.

A magyarokra ebben a kérdésben az európai pesszimizmus a jellemző: minden második honfitársunk várhatóan kevesebbet, 44 százalékuk pedig ugyanannyit fog tudni megtakarítani. Ebben a kérdésben számottevő különbség van az egyes korcsoportok között: a fiatalabb, 14-29 éves korosztály több mint fele (59%) arra számít, hogy ugyanannyit tud majd megtakarítani, mint korábban, viszont az 50 éven felüliek közül minden második (45%) honfitársunk úgy látja, csekélyebb összeget tud majd félretenni.

„Összességében mérséklődött a társadalmi pesszimizmus a megtakarítási várakozásokat illetően. Tavaly például hazánkban még tízből nyolcan számítottak a megtakarításaik rövidtávú (12 havi) csökkenésére, addig idén tavasszal tízből öten vélekedtek így. A többi vizsgált térségben is enyhült a borúlátás, bár igaz, hogy közel sem volt annyira jellemző, mint nálunk” –  összegezte a változásokat Kozák Ákos.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben