A katolikusok nem vesznek részt az erdélyi magyar egyházak átvilágítási fórumában

Létrehozás: 2010. március 12., 14:53 Legutolsó módosítás: 2010. március 12., 14:54

A Királyhágómelléki, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház képviselőinek részvételével alakul meg pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak átvilágítási és közelmúlt-kutatási Szakmai Egyeztető Fóruma (SZEF). Forrás: Krónika, MTI

Ebben azonban sem a gyulafehérvári, sem a nagyváradi, sem a szatmárnémeti, sem pedig a temesvári római katolikus egyházmegye képviselői nem vesznek részt – írta pénteki számában a Krónika.

Az erdélyi napilap úgy tudja, hogy visszautasították a felkínált együttműködési lehetőséget a romániai magyar baptista egyház vezetői is. Szabó László unitárius lelkész, az egyháznak a SZEF-be delegált képviselője a Krónikának elmondta: a fórum létrehozásának ötlete még tavaly fogalmazódott meg a protestáns egyházak képviselőinek tanácskozásán. Céljuk az volt, hogy a fórum keretében tapasztalatot cserélhessenek az egyházi átvilágítással kapcsolatos szakmai kérdésekről. Elmondta: a római katolikus egyházmegyék vezetői közösen úgy döntöttek, hogy nem kívánnak részt venni a SZEF-ben.

Hasonlóképpen fogalmazott a Krónikának Potyó Ferenc gyulafehérvári általános helynök. Mint mondta, még januárban megkeresték Jakubinyi György érseket a SZEF-ben való részvétel kapcsán. Megállapította: „a jóhiszemű olvasó könnyen gondolhatja, hogy a katolikusok azért maradtak ki, mert rejtegetnivalójuk van”. „Nem veszünk részt, mert nem látjuk értelmét. Nem veszünk részt, mert nem egyeztethető össze küldetésünkkel” – szögezte le az általános helynök.

Indoklásában közismertnek nevezte, hogy a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) ügyintézése most is olyanok kezében van, akik szabadon manipulálhatják az ott lévő iratokat. Az átvilágításkor csak olyan iratokat adnak ki, amilyeneket jónak látnak – mondta az egyházi tisztségviselő. Az állambiztonsági szempontból védett személyek neveit nem hozzák nyilvánosságra, vagyis akik ma is szolgálatot tesznek jelentéseikkel, azokat titok fedi. Akiknek adatait kiszolgáltatják, azok régebben is megfélemlített, a diktatúrának nem tetsző személyek voltak, ezektől kényszer vagy megfélemlítés hatása alatt csikartak ki nyilatkozatot – fejtette ki, hozzáfűzve: az egyházak mostani megkeresésére kiadják e személyek adatait, hogy újra üssenek rajtuk, kiszolgáltatva őket a nyilvános megszégyenítésnek.

„Az igazi bűnösök továbbra is titokban maradnak, és a korábbi diktatúrát működtető személyek most más beosztásban dolgoznak, nagy fizetéssel vagy busás nyugdíjjal élik mindennapjaikat” – véli Potyó Ferenc.

„Egyetértek a Romániai Püspökkari Konferencia álláspontjával, és nem óhajtok eljárást indítani a volt kommunista rendszer esetleges besúgói ellen" – mondta ugyancsak a Krónikának Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök is. Úgy véli: amíg a probléma gyökereit a társadalom nem orvosolta, nagyon nehéz objektíven megítélni a bűnösöket, hiszen sok egykori beszervező a mai napig vezető pozíciókat tölt be, vagy élvezi a nyugdíját. A püspök úgy véli, emiatt még az is lehetséges, hogy a múltról tanúskodó dokumentumok is manipuláltak, s így nem lehet pártatlan képet alkotni a rendszerről. A leleplezés emellett Böcskei szerint akár eszközzé is válhat az emberek kezében, amelynek használata széthúzást, lejáratást eredményez, főleg akkor, ha az információ maga sem hiteles.

A Szatmár megyei római katolikus püspökség sajtóirodája a lapnak leszögezte: „Ha voltak olyan egyháziak, akik a megpróbáltatások valamilyen formájába kényszerültek, ők a mi szemléletünkben áldozatok, mi pedig senki fölött sem akarunk ítélkezni, mert ez nem a mi tisztünk".

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben