A Bakáts téren őrt áll Ybl temploma

"Különlegesen szép és harmonikus, de hatalmas" – mondja az Assisi Szent Ferencről elnevezett fővárosi templom plébánosa a rá bízott épületről. A Bakáts téren található, Ybl Miklós tervei alapján épített templom felszentelésének százharmincadik évfordulója kapcsán Szabon Gábor atya mégis hozzáteszi: figyelemre méltóbb, hogy a lenyűgöző építmény egy erős közösség összefogásának az eredménye. Mint mondja, ez ferencvárosi hagyomány, hiszen ebben a városrészben mindig is erős volt az önszerveződés. Elég csak a Pál utcai fiúkra gondolni. A péntektől vasárnapig tartó jubileumi ünnepségekkel tehát nem is az épületet, hanem a közösség megtartó erejét ünnepli az egyházközség. Ez a legfontosabb Gábor atya szerint, és a szakértők is úgy tartják, hogy válság idején a kis közösségek jelentik a megtartó erőt a társadalomnak. A plébános elmondta: "Az ember természetes vágya, hogy tartozzon valahová. Nem jó neki a manapság hangoztatott individualista életfelfogás."

Ennek szellemében Gábor atya pénteken a templom egykori papjaival közösen mutatott be szentmisét, vasárnap pedig családi napot tartanak a téren. "Az a cél, hogy az érdeklődők beleszippanthassanak az itteni a légkörbe. Persze napjainkban csak a produktív tevékenység számít hasznosnak időtöltésnek. Az, amely látszólag eredményhez vezet, ám korántsem biztos, hogy valóban érdemesebb mondjuk a földet kapálni, mint a misén ülni" – mondja a plébános. A jubileum alkalmából fotókiállítás is nyílt, a templomi közösség múltjába és jelenébe tekinthetnek be a látogatók. Esküvők, hittantáborok elevenednek meg a képeken, de a személyes emlékek mellett természetesen kiállítottak jelentős műkincseket, régi könyveket is, amelyek a plébánia művészettörténetileg is jelentős múltját hivatottak bemutatni.

Az Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom 1867-től 1881-ig épült, és egy 1997-es törvénnyel első kategóriás műemlékké nyilvánították. Előtte csak egy ütött-kopott, úgymond ideiglenes templom működött a környéken, amelyet ráadásul az 1838-as árvíz súlyosan megrongált. Simor János bíboros szentelte fel 1879. április 24-én, Ferenc József császár és Erzsébet királyné ezüstlakodalmának napján az új templomot, amelynek belsejét Than Mór és Lotz Károly freskói díszítik. A templom köré épült tér többször fontos történelmi események színhelye volt. Az 1956-os forradalom idején például temetőként szolgált, amelyre a plébánia és az önkormányzat által közösen állíttatott emlékmű hívja fel a járókelők figyelmét. "Szinte minden jelentősebb kereszteződésben harcok dúltak" - tudjuk meg a plébánostól.

Szabon Gábor szerint különösképpen jelentős missziós feladat egy ekkora városban, ahol "már szinte nem is lehet élni", az embereket az egyházba meghívni. Ráadásul ez a küldetés a plébánosnak most a belvárosban adott, ahol sokkal nagyobb a mozgás, többet költöznek az emberek, ezért napjaink rohanó világában már a közösségeket is nehezebb itt megtartani. De nem lehetetlen, ugyanis nem csak az emberi szándéktól függ az eredmény. "Az Isten titka, hogy mit mozgat meg az emberben. Amikor másokban látom a Teremtő működését, akkor minden nehézség ellenére tudom, érdemes próbálkozni" – vallja Gábor atya.

Aki itt focizott, nagyon sokra vitte

Érdekesség, hogy több mai püspököt ifjúkori emlékei a Bakáts téri templomhoz kötik. Beer Miklós váci megyés püspök a közelben lakott, míg szüleit kitoloncolták Budapestről. Erdő Péter bíboros gyerekkorában itt ministrált, majd ebben a templomban szentelték pappá. "Hogy mennyit focizott a téren, azt már nem tudom, de a bíboros azért vigyáz arra, hogy senki ne gondolja: kivételez velünk az emlékei miatt" - jelentette ki a plébános.