A 14-18 év közötti fiatalok jogai és kötelességei nincsenek összhangban – A KDNP megfontolná a választójog korhatárának 16 évre csökkentését
Budapest – A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke szerint a családok és fiatalok érdekeinek a politikai döntéshozatalban való érvényesítésére többféle lehetőség merülhet fel, ez lehet akár a családi választójog, akár a választójogi korhatár leszállítása. Forrás: MTI
Stágel Bence
Nincs kiforrott álláspont, többféle lehetőség merült fel – fogalmazott Rétvári Bence azzal a csütörtökön felvetett javaslattal kapcsolatban az MTI-nek, hogy megfontolandó lehet a választójog korhatárának 18 évről 16 évre történő csökkentése.
Hozzátette: hosszú távon az egyik legnagyobb probléma az alacsony gyermekszám. Az elmúlt több száz évben megszokotthoz képest a társadalom korösszetétele, belső arányai megváltoztak, s a korfa alsó része, a fiatal korosztály beszűkült. Éppen ezért az a kérdés, hogyan lehet a családosok és fiatalok érdekeit a politikai döntéshozatalban megjeleníteni. Kiemelte: sokféle lehetőség van, ez lehet akár a családi választójog, akár a választójog korhatárának lecsökkentése.
Mint kifejtette: az életkor leszállítását választotta Ausztria, ahol 16 éves kortól lehet szavazni. Ezzel több százezer fiatalt emeltek be a választásra jogosultak közé. Magyarországon is körülbelül ez lehet az arány – tette hozzá.
Rétvári Bence hangsúlyozta: ezt a kérdést nem kell április 25-ig eldönteni. Az alkotmány azt rögzíti, hogy a nagykorú állampolgároknak van szavazati joga, de az, hogy hány éves kortól számít valaki nagykorúnak a polgári törvénykörben kerül rögzítésre, illetve a voksolás feltételei a választójogi törvény hatáskörébe tartoznak. Megjegyezte: a büntethetőség korhatára jelenleg 14 év.
A KDNP alelnöke hangsúlyozta: vitát kell folytatni arról, hogy a demográfiai válságra melyek a megfelelő válaszok a családi adózás és egyéb intézkedések mellett, illetve a választójogi rendszeren hol kell változtatni. Kitért arra is, hogy a kormány által meghirdetett Széll Kálmán Terv kimondja: a tankötelezettséget 15 éves korra kell csökkenteni, így indokolt lehet az is, hogy aki az állam által kitűzött követelményeket teljesítette, és már munkát is vállalhat, annak ne csak dolgozni legyen joga, de szavazhasson is.
A téma kutatói mindenesetre egyetértenek abban, hogy mind a családi választójog, mind pedig a szavazati jog korhatárának csökkentése a demográfiai válság problémájára nyújtott megoldás lehetséges alternatívájának tekinthetők. Amint azt az osztrák példa is mutatja, megfelelő szakmai és társadalmi előkészítés mellett lehetséges a választói korhatár csökkentése anélkül, hogy bármilyen politikai vagy társadalmi problémát jelentene – fejtette ki Rétvári Bence.
A választójog korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését a KDNP-s Stágel Bence vetette fel egyéni indítványként az alkotmányjavaslatok csütörtöki parlamenti vitájában. A korhatár leszállítása melletti legfőbb érv az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke szerint az, hogy a közéletet, a politikát így közelebb lehetne vinni a fiatalokhoz. Elmondta: a másik alapvető érv, hogy napjainkra a serdülők, tinédzserek egyébként is lépten-nyomon találkoznak a politikával, és van is róla véleményük. Miért ne szólhatnának akkor bele? – tette fel a kérdést Stágel Bence, aki megfontolásra és társadalmi vitára ajánlotta a korhatár csökkentését.
Mint jelezte, a 14-18 év közötti fiatalok jogai és kötelességei jelenleg nincsenek összhangban egymással. Rámutatott: egy ilyen fiatal vállalhat munkát és fizet adót, lehet jogosítványa, büntethető és felelősségre vonható, köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat. Ez pedig igazságtalannak tűnik – mondta a képviselő.
